Minden hónapban legalább egyszer összegyűltünk Los Angeles különböző pontjain. Az eseményt meghirdettünk facebookon és e-mailes levelezési listákon egyaránt, és nagy örömünkre azt tapasztaltuk, hogy egyre többen csatlakoznak ehhez az eseményhez!
A táncházakat Vodnák Nándor és Gyulai Kati kezdeményezte, és a közös szervezés révén gyerek- és felnőtt táncházra, énektanulásra és a helyi fiatalokból álló Kürtőskalács bandával történő közös zenélésre és éneklésre is lehetőség nyílt.
A helyiek lelkesedését tükrözi, hogy gyakran a saját otthonuk volt a helyszín, ahol örömmel várták az érdeklődőket. A táncház hírének elterjedése amerikai táncra vágyókhoz is eljutott, így egy kis idő elteltével angolul is kellett instruálnunk a táncházak során.
Nagy élmény volt látni, hogy nem magyar ajkú fiatalok is milyen élvezettel, lelkesedéssel tanulták az otthoni férfi és páros táncokat. Sőt, a lépéseket még videóra is rögzíteni kellett kérésükre, hogy tudják gyakorolni a következő táncos alkalomig!
Los Angelesben a távolságok és a forgalom sokszor nagy akadály. 07:00-09:00-ig és 15:00-18:00-ig rendszeresen nagy torlódások alakulnak ki még a nyolcsávos autópályákon is. Sokan akár két órát is utaznak, hogy eljöhessenek a táncházba, sőt, van, aki San Diegoból érkezett!
Otthoni távolságokat illetően ez olyan, mintha valaki egy táncházért felautózna Szegedről Budapestre. Ez számunkra egyszerre volt meglepő és megtisztelő. Felértékelődik ilyenkor az idő, és az a pár óra, amit a lehető leghasznosabban, legélménydúsabban szeretnénk kitölteni, hiszen sokan sok energiát tettek és tesznek bele a szervezésbe és az utazásba egyaránt.
Az érdeklődők számának emelkedése jóleső visszajelzés volt számunkra, hogy a fenti célkitűzésnek és saját magunk elvárásainak meg tudtunk felelni, jó érzés volt ennek a részese lenni, és hozzátenni ezzel is a helyi közösség mindennapjaihoz, jókedvéhez, közös pillanatok megéléséhez és kultúránk Amerikában való megőrzéséhez
