Szimpózium a horvát –magyar kiegyezés 150. évfordulójára

/ Kalmár Eszter /
kalmar.eszter képe
A Bécsi Egyetem Szláv tanszéke és a Nemzetiségi Bécsi Ügyek Munkaközössége 2018. november 14-én tartotta szimpóziumát, mely a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából került megrendezésre.
szimpozium

A szimpózium fővédnökei Dr. Kneissl Karin, európai szövetségi miniszterasszony, DDr. Cvjetkovic, horvát nagykövet valamint Dr. Nagy Andor, magyar nagykövet voltak. A szimpóziumot a Collegium Hungaricum Tudományos Igazgatóhelyettese Dr. Bertényi Iván személyes jelenlétével is megtisztelte.

A programot a Bécsi Egyetem Szláv Tanszékének professzora, HS-Prof. Mag. Dr. Andrea Zorka Kinda-Berlakovich és a Nemzetiségi Bécsi Ügyek Munkaközössége képviselője Ing. Pauer Stefan, MSc nyitotta meg. A kiegyezés fontos szláv téma is, ezért is örül a professzor, hogy az ő tanszékén rendezhették meg e jeles eseményt.

Az estén 3 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A budapesti Dr. Ress Imre, a zágrábi Univ.-Prof. Dr. Iveljic Iskra valamint az eisenstadti Dr. Bencsics Nikola más-más szemszögből közelítette meg a horvát-magyar kiegyezést. Dr. Ress Imre a mai kutatási anyagokat hasonlította össze az ötven évvel ezelőtti kutatási eredményekkel. Univ.-Prof. Dr. Iveljic Iskra előadásában kihangsúlyozta, hogy a kiegyezés mivoltát a két fél máshogy értelmezte az eredeti szövegekben. Míg Horvátország széles körű autonómiát, addig a magyar fél egy szoros provinciális együttműködést értett eme történelmi esemény alatt. Dr. Bencsics Nikola szerint a nyugat magyarországi horvátok, az az a mai Burgenland területén élők részben keveset tudtak a kiegyezésről, hiszen ők már régóta kevés kapcsolatot ápoltak az anyaországgal. Az itt született, felnőtt és iskoláztatott horvátok nem igyekeztek belefolyni az eseményekbe, hiszen számukra inkább a helyi érdekek voltak fontosak.

A hallottakat az előadások után a közönség bevonásával egy vitakörben beszélhették meg a résztvevők. Az este büfével és kellemes beszélgetésekkel zárult.