Egyértelmű volt, hogy az emigráció magyarsága nagy figyelmet igényel - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, és felidézte a Magyar Diaszpóra Tanács megalakítását. A Kőrösi Csoma Sándor-program eredetileg nem szerepelt a tervek között - jegyezte meg, hozzátéve: maguk sem gondolták, hogy ekkora sikere lesz.
Emlékeztetett: 2013-ban az ösztöndíjasok számát és a program költségvetését megduplázták.
Kitért arra, hogy az ösztöndíjasoknak jelentős szerepük van az állampolgárság felvételének segítésében is, az összmagyarság szempontjából ez a legfontosabb. Ugyanakkor az is fontos - tette hozzá -, hogy az utódállamok állampolgárságát is megtartsák az érintettek, külföldön, külföldről ugyanis így tudnak voksolni.
Semjén Zsolt beszélt arról, hogy a nyugati magyar szervezetek alapvetően emigráns szervezetek, ez azonban mára elvesztette eredeti jelentését. Fontos, hogy a gyökerükben emigráns szervezetek olyan magyar szervezetekké alakuljanak át, amelyek minden magyar "otthonai" lehetnek, azoké is, akik dolgozni vagy tanulni mentek ki.
Óva intette a jövőben kiutazókat attól, hogy a kinti szervezetek közötti vitákba belebonyolódjanak, mint mondta, minden véleményt meg kell hallgatni, de az egyetlen lehetséges álláspont, hogy "minden magyart egyformán szeretnek".
Nemcsak a magyar kormányt, államot, hanem a magyar nemzetet is képviselik - hangsúlyozta. Jelezte: munkájukat teljes konszenzus övezi.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a száz ösztöndíjas a Kőrösi Csoma Sándor-programban az Egyesült Államokba, Kanadába, Latin-Amerikába, Európába, Ausztráliába, Új-Zélandra és Dél-Afrikába utazott ki a diaszpóra magyarságához. Sok magyar közösségben nekik köszönhetően indult újra az élet - mutatott rá.
A Petőfi Sándor-program ötven ösztöndíjasa hasonló sikereket mondhat magáénak - tette hozzá az államtitkár.
Grezsa István kormánybiztos úgy fogalmazott: a magyar nemzetről egységben gondolkodnak, nemzettársaink közül éljen valaki bárhol a világban, magyarként tekintenek rá.
MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
