Október 23-a az egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünk. Mivel ez nem olyan régen történt, így járnak köztünk még a forradalmat megélő emberek. A New Jersey államban található Passaic környékén élő magyar diaszpórában sincs ez másképp, az ünnepség résztvevői közül többen 1956-ban hagyták el Magyarországot, számukra személyes érintettséggel is bír ez az alkalom. Ez a megemlékezés az idősebbeknek nagyszerű lehetőség, hogy együtt éljék át újra élményeiket. A fiatalabbak számára pedig remek alkalom, hogy megismerjék a magyarság és felmenőik sorsát.
Október 22-én vasárnap szervezték meg a helyi magyarok közös ünnepségét, melynek díszvendége Fodor Olivér, a nemrég kinevezett New York-i magyar elsőbeosztott konzul és családja volt. A megemlékezést egy ünnepi szentmise nyitotta meg a Passaic-i Szent István Római Katolikus Templomban, melyet Balogh László plébános mutatott be. Erre az alkalomra megtelt a templom, még Budapestről is érkezett egy ministráns csoport vendégségbe. Laci atya a prédikációjában kiemelte, hogy Jézus van mindennek a középpontjában, hozzá kell fordulnunk, nem mindegy azonban az, milyen nyelven tesszük ezt meg. Fontos, hogy New Jersey államban a magyarok magyarul imádkoznak itt ebben a templomban és emlékeznek a magyar történelem fontos eseményeire.
A mise után a Mindszenty iskola dísztermében szendvicsebéddel és állófogadással várták a vendégeket. A terem falait a forradalom és szabadságharc képei díszítették. Megjelentek az eseményeken résztvevő emberek arcai, korabeli újságok címlapjai és karikatúrái, a romos budapesti utcák, Mindszenty bíboros és emberek, amint átkelnek a határon egy bőrönddel a kezükben.
A műsorban Fodor Olivér mondott ünnepi beszédet. A Garfieldi cserkészcsapat gyerektagjai '56-ról szóló verseket olvastak fel közösen, én pedig Márai Sándor: Mennyből az angyal című versét olvastam fel. Közösen elénekeltük a Ha én rózsa volnék című dalt is. Ezután a Kőrösi Csoma Sándor Iskola diákjai mesélték el 1956. október 23. budapesti eseményeinek láncát különböző forradalmi jelszavakkal és szónoklatokkal kiegészítve. „Gyújtsunk gyertyát, hogy éledjen a fény, // ébredjen szívünkben újra a remény” Műsoruk végén az Elindultam szép hazámból című dalt énekelték el gitár kísérettel. E dal itt az Amerikában élő magyarok közt hallgatva egészen más dimenzióban hangzik fel, hisz ők, vagy felmenőik valóban átélték ezt az érzést.
A közös ünnepség után a vendégek átmentek a Magyar Szabadságharcos Emlékműhöz, mely a Veterán Parkban áll Passaic-en. Itt megkoszorúztuk a szobrot, majd közösen elénekeltük a regös himnuszt. Jó volt együtt lenni és megélni a magyarságot idősebbekkel és fiatalabbakkal a szép októberi időben.
