Karácsony a világ másik felén
Amerika a fogyasztói társadalom csúcsa, a kapitalizmus ékköve, minden arra buzdít, hogy vásároljunk. És természetesen a kereskedelem egyik legforgalmasabb időszaka a karácsonyi őrület, amit aztán a retúr korszak követ. Vagyis: a fogyasztóvédelem annyira jól működik ebben az országban, hogy szinte bármit visszavihetsz az üzletbe cserére vagy pénzvisszafizetésre. Az ajándékozás, mint jelenség eljutott egy olyan szintre, amikor a csomag a kasszablokkal együtt érkezik.
A kérdés a megszokott marad továbbra is. Hol marad a karácsony lényege a nagy karácsonyi felhajtásban?
Ezt kérdezgettem magamban akkor is, amikor a gyerekekkel a műsorra készültünk, és a kezdetekben, de ha őszinte akarok lenni elsősorban magamhoz, akkor a végén sem láttam, hogy mi értelme van az egésznek. Heteken át tartó készülődés, vagdosás és festés, mert a színpad és a díszlet és a plafon is aranyban kell pompázzon. A szövegek hétről hétre változtak, a gyerekek is be-bedobták a törülközőt, én meg csak ültem a gitárommal a színpad szélén és vártam, hogy egyszer csak összeáll a dolog.
Aztán egyik próba után egy kissrác odajött hozzám, Ármin, hogy ő gitározni akar. Leültem a földre, ő odahúzta a kottatartót magunk elé, feltette rá a dalokat (fejjel lefele), bemászott az ölembe, a kicsi ujjai közé fogta a pengetőt és a húrok közé csapott. Én lefogtam neki az akkordokat, és valahogy alakulni kezdett a dallam. Még rám is szólt, hogy énekeljek!
Egy kedves élmény, amire ha visszagondolok, akkor azt mondom, hogy talán erről kéne szóljon a karácsony. Az én nyelvemen az, hogy lefogom neked az akkordokat, de neked kell megszólaltani a hangszert. Hogy odafordulok hozzád és szánok rád még 10 percet az időmből.
A műsor végül meglepően jól sikerült, a visszhangja is pozitív volt. Árminnak annyira bejött a színpad, hogy alig lehetett leszedni róla.
Végül december 24-én én is feldíszítettem a fámat. Mert végül is legyek Windsorban, Marosvásárhelyen, vagy Kolozsváron, a karácsony az karácsony, még akkor is, ha az idén, életemben először, távol voltam a családomtól.
