Mikulás a pálmafák között

A Madach Egyesület Mikulás-ünnepsége a Costa del Solon: Élménybeszámoló

/ Soósné Kustán Katalin Éva /
soosne.kustan.katalin.eva képe
Idén az első kihelyezett munkám a déli ernyőszervezet meghívására történt, a Mikulás ünnepség szervezésében, San Pedro Alcántara városában, amely a Costa del Sol híres, 150 km hosszú partvonalán található Malagatól nyugatra.
KrampuszkéntRetroszendvics az elmaradhatatlan Piros ArannyalKézmüves sarok is várta a gyerekeketEzen a tájon is jön a Mikulás a magyar gyerekekhez

A Madách Egyesület Mikulás-ünnepsége a Costa del Solon: Élménybeszámoló

A Madách Egyesület egy országos hálózatot alkot Spanyolországban, amely több ernyőszervezettel dolgozik együtt, hogy építse a magyar közösségeket. Az én feladatom főként Madridra összpontosít, de ha az egyesület vezetői úgy rendelkeznek, más településeken is részt kell vennem a programok lebonyolításában.

Idén az első kihelyezett munkám a déli ernyőszervezet meghívására történt, a Mikulás-ünnepség szervezésében, San Pedro Alcántara városában, amely a Costa del Sol híres, 150 km hosszú partvonalán található Malagatól nyugatra.

A rendezvény a kisgyermekes magyar családok számára kínált lehetőséget találkozni a várva várt Mikulással. Az összejövetelt egy tipikus spanyol játszóházban rendezték meg, ahol ugrálóvár, kézműves foglalkozások és házi finomságok várták a családokat.

A helyszín maga egy igazi mediterrán tengerparti kisváros volt, pálmafákkal szegélyezett utcákkal, de számomra a legnagyobb különlegesség nem is az egzotikus környezet volt, hanem hogy itt valóban korán kelt a Mikulás, és már délelőtt meglátogatta a gyerekeket, akik izgatottan várták a személyes találkozást.

Krampuszként az én feladatom az volt, hogy segítsek azoknak a gyerekeknek, akik esetleg fáradtak voltak a sorban állásban, vagy ha szükséges, ajánljak fel nekik lehetőségeket, hogy jól érezzék magukat, így felszabadítva a Mikulás körüli teret. Egy érdekes beszélgetésbe keveredtem, amikor egy anyuka azt kérdezte tőlem, miért szeretném, hogy a kislányai kézműveskedjenek, mikor már épp beálltak a Mikulás előtti kanyargó sorba, hosszas unszolás után.

Csak annyit tudtam hirtelen válaszolni Krampusz mivoltomban: „Én egész évben a Mikulás mellett sertepertélek, nekem már unalmas, de tudom, hogy nektek nagyon különleges, hogy egy év után ismét itt van veletek a Mikulás. Nyugodtan várjátok ki a sorotokat!” És úgy is történt, a gyerekek tovább vártak türelemmel, miközben a kisfiúk focizni mentek, hogy elüssék az időt, de voltak olyan gyerekek is, akik nem tudták levenni szemüket a Mikulásról, és követték minden mozdulatát.

A Mikulás ajándékcsomagokkal örvendeztette meg a jelenlévőket, és minden picur elégedetten szorongatta a várva várt csomagot. A kézműves foglalkozások asztalai sem maradtak felhasználók nélkül, hiszen rengeteg szebbnél szebb alkotás született, amit a kicsik ügyes kezei formáltak.

Miközben a gyerekek önfeledten úsztak a játszóház labdáival teli medencéjében, én a szülők között voltam fültanúja a meghitt beszélgetéseknek. Sokan már évek óta a parton élnek és dolgoznak, de voltak olyanok is, akik csak nemrég költöztek ide. Igyekeztem mindenkivel pár szót váltani, hogy jobban megismerjem őket, és kiderült, hogy a dél-spanyolországi magyar közösség rendkívül kedves és barátságos.

Mindenkivel könnyen megtaláltam a közös hangot, igazán megható volt, hogy a Mikulás még nekem, a Krampusznak is adott személyre szabott ajándékot: egy medált.

A legnagyobb sikert a retro szendvics okozta, amely egy igazi nosztalgiaélmény volt mindenki számára. A magyarországi iskolai bulik uzsonnáját idéző tálca pillanatok alatt kiürült, és sokan jóízűen nosztalgiáztak a régi időkről. A rendezvény után a Costa del Sol programjait koordináló hölggyel is beszélgettem, aki mesélt nekem az ottani magyar nyelvű hétvégi iskola működéséről.

Remélem, hogy lesz még alkalmam ellátogatni hozzájuk, és személyesen is megtekinteni az ottani órákat, amelynek feladatai bizonyára különböznek a madridi kihívásoktól. Hiszen itt, délen, a családok többsége nem vegyes házasságokban él, mint Madridban, így sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fővárosban a magyar identitás megőrzésére a felnövekvő nemzedékek számára, mint máshol.

Ez az élmény újabb megerősítést adott számomra, hogy a Madách Egyesület milyen fontos szerepet játszik a magyar közösségek összekovácsolásában, és hogy minden település, ahol magyarok élnek, különböző sajátosságokkal rendelkezik, így minden program egyedülálló élményt nyújt mind az ott élők, mind a segítők vagy az ösztöndíjasok számára.

Remélem, ők is elégedettek voltak a munkámmal, és visszavárnak, mert én nagyon jól éreztem magamat.