Október 23-a alkalmából az Ottawai Magyar Ház idén is méltó módon emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről. Az eseményen a város magyar közössége együtt idézte fel a forradalom szellemiségét, a bátorságot, az összefogást és a szabadság iránti vágyat.
A rendezvény műsorvezetője köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozva: „Ma este a vers, a zene és a tánc segítségével hajtunk fejet mindazok előtt, akik a szabadságért emelték fel szavukat.”
A műsor folyamán az Ottawai Magyar Oskola cserkészei és a Tulipán tánccsoport tagjai több,az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére és tiszteletére, ahoz métó versekkel készültek
A Zeneiskola diákjai sem maradhattak ki, ők Dunántúli dallamokat muzsikáltak, amelyekkel a magyar népzene örökségét és hangulatát hozták el az ottawai közönségnek.
A műsorban jelen voltak az Ottawai cserkészek, akik egy népdalcsokrot énekeltek el.
A tánc erejével szólt a közönséghez a Tulipán Tánccsoport, akik Szatmári koreográfiájukat mutatták be, életre keltve a magyar népi hagyományok ritmusát és energiáját.
A műsor zárásaként elhangzott Jáger László „Lyukas zászló” című verse, amely a forradalom jelképét, a lyukas zászlót és annak üzenetét idézte meg: a szabadságért mindig érdemes kiállni.
A program végén a Hungarikum együttes lépett színpadra, akik zenéjükkel ünnepi és felemelő hangulatban zárták az estét.
A megemlékezés napján a közösség tagjai a Beechwood temetőben is lerótták tiszteletüket az 1956-os hősök előtt. A sírkert csendjében elhangzott a nemzeti ima, valamint néhány szál virág és mécses jelezte: a forradalom emléke tovább él az ottawai magyarok szívében is.
Az idei megemlékezés ismét bizonyította, hogy bár távol élünk az anyaországtól, a magyar lélek, az emlékezés és a szabadság szeretete összeköt bennünket határokon túl is.
