Névnapi megemlékezés Mátyás király születésének 576., királlyá választásának 561. évfordulójáról
A Mátyás-nap, mely eredetileg Mátyás apostolhoz, a Júdás helyére választott tanítványhoz kötődik, nemcsak az uralkodó névnapjával, hanem megkeresztelésével is egybeesik. A néphagyományban a Mátyás-nap jeles napnak számít, hiszen számtalan időjárás-előrejelzés is kapcsolódik hozzá. Úgy tartották, hogy ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ám ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést. Az apostol továbbá ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. Igaz, nagy az esélye annak, hogy ezek a népi megfigyelések nem állják meg a helyüket Kanadában.
A foglalkozás bevezető részében a gyerekek nagy vonalakban megismerkedtek Hunyadi Mátyás korával és legjelentősebb törekvéseivel. Köztudott, hogy Mátyás trónra lépése meghozta a kor minden szempontból legvirágzóbb korszakát, hiszen a mindössze 15 éves király kifejezetten támogatott és udvarába gyűjtött számos tudóst, így biztosítva műveltségének folyamatos gazdagodását. Tervszerű könyvgyűjtő munkáját az európai hírű könyvtára koronázta meg, melynél csak a pápáé volt nagyobb. Természetesen nem maradt el a corvinák bemutatása sem.
A továbbiakban a gyerekek betekintést nyerhettek a királyi sereg csatarendbe állításának stratégiájával. Kiderült az is, hogy Mátyás idejében alakult meg a könnyűlovasság. Korszerű hadseregének hódításai révén Mátyás jelentősen megnövelte országa területét. Ez többek között a „fekete sereg” hatékony stratégiájú, sikeres kimenetelű csatáinak volt köszönhető.
A folytatásban a résztvevők képzeletbeli látogatást tettek Mátyás konyhájában. Megtudták, hogy a király kedvenc étele a hízott páva húsa volt. De érdekes volt arról is hallani, hogy mit tartalmazott a nemes urak villásreggelijéhez való bevásárlólista. A korabeli étkezési szokások is eltértek a napjainkban megszokottaktól: akkoriban naponta csupán két főétkezés volt – késő délelőtt és este. Az étkezések nélkülözhetetlen kiegészítője már abban az időben is a kenyér volt, a konyhában – melyet sokszor a király maga is meglátogatott – pedig igazi csapatmunkára volt szükség ahhoz, hogy a király asztalára kifogástalan ételek kerüljenek. Ezen pedig a főszakácstól az udvari szakácson, a fűszerkészítőn, a tálalómesteren át a konyhaszolgákig sokan dolgoztak. Nem kis derültség forrása volt a gyerekek étkezéssel kapcsolatos, illő magatartására vonatkozó korabeli regulák ismertetése, igaz, kiderült, hogy – mai megfogalmazásban – némelyek még most is megállják a helyüket, és nem csak az illemtörténelem lapjain.
A foglalkozás második részében a gyerekek Mátyás király címerével ismerkedtek meg, és a megadott minta alapján mindenki kiszínezhette saját példányát. A program méltó zárásaként a gyerekek a klasszikus Mátyás király meséi sorozatból néztek meg néhány mesét.
A Mátyás-napi különleges gyerekfoglalkozás reménység szerint maradandó élményt nyújtott, és az ismeretek átadásán túl talán sikerült valamit a gyakorlatban is megmutatni abból, amit Mátyás király évszázadokkal korábban – semmit sem veszítve aktualitásából – a következőképpen fogalmazott meg: „Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.” (Hunyadi Mátyás)
