Március 15-i ünnepség Genfben

/ Knoll Petra /
knoll.petra képe
A 48-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek meg március 17-én a genfi magyarok a Szent Bonifác templomban és annak dísztermében. A Genfi Magyar Egyesület szervezte az ünnepi műsort, ami 12:30-kor kezdődött. Előtte koszorúzással egybekötött ökumenikus istentiszteleten vehettek részt az érdeklődők. A szertartást Kisturi Eszter lelkipásztor, valamint Stipitz Árpád atya vezette.
Ökumenikus istentiszteletÜnneplő tömegRomsics Ignác Foglalkoztató sarok

A műsor idén is igen színes volt. A délután házigazdája Dékány András, az egyesület elnöke volt. Magyarul és franciául vezette a rendezvényt. Az ünnepi délutánt a Himnusz közös eléneklésével nyitották meg a jelenlévők. Ezt követte egy rövid, néma tiszteletadás a nemrégiben elhunyt nagy tekintélyű genfi magyaroknak. Januárban távozott Mercz László, a Genfi Magyar Kulturális Központ elnöke, valamint Takács Ferenc, a GME oszlopos tagja, februárban pedig Rusznyák András, a Genfi Magyar Értesítő hűséges szerkesztője hagyta itt a magyar közösséget, szerető családját és barátait. Nélkülük már nem lesz ugyanolyan ez a közösség. A megható pillanat után Dr. Horváth Zsuzsanna, ENSZ nagykövet tolmácsolta a megjelenteknek Orbán Viktor, magyar miniszterelnök ünnepi szavait.

A műsor többi részében László Vera verset szavalt, László Kornél pedig zongorán játszott. A Turai Banda kíséretében lépett fel a genfi Pannonia Néptáncegyüttes. A délután meghívott vendége Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Egy igazán szép beszéddel készült, elnyerte a hallgatóság tetszését. A műsor után az Egyesület vendégül látta a jelenlévőket. A már hagyományosnak mondható székelykáposzta volt terítéken, friss kenyérrel és tejföllel, desszertnek pedig többféle házi süteményt szolgáltak fel. A Genfi Magyar Iskola és Óvoda egyik önkéntes tanára pedig egy kis foglalkoztató sarokkal készült a családosoknak. Lehetett színezni, kokárdát és magyar zászlót készíteni, rajzolni és persze játszani. A „Petite Hanna" Spécialités Hongroises csapatának köszönhetően pedig kürtöskalácsban, mézben és csalamádéban sem volt hiány.

Az ünnepség 4 óra után zárult. Úgy gondolom mindenki melegséggel a szívében távozhatott erről a megemlékezésről, hiszen igazán színvonalas eseményen vehettek részt, sok magyar társukkal együtt. Az önkéntes segítők 10 előtt érkeztek és 5 után távoztak. Mindenki köszöni az ő lelkes munkájukat is! Reméljük, az októberi ünnepségen még többen lesznek!