A XVI. századi hitújító reformátorról, evangélikus lelkészről elnevezett egyesület a Bécsi Posta elnevezésű kulturális értesítőjének 2019. októberi számában megjelent, az igazgatóval készített interjúhoz kapcsolódóan szervezte meg az előadást.
A jelenlévőket ezúttal Mag. Hollós József köszöntötte. Az est vendége, Bárány Anzelm - a Társaság kulturális értesítőjéből tájékozódva - több mint 20 éve tevékenykedik a külügy területén: a budapesti külügyminisztérium mellett Magyarország bécsi és berlini külképviseletén is dolgozott. Korábban pedig a magyar országgyűlés sajtóelemzője és a Duna Televíziót fenntartó közalapítvány kuratóriumi elnökségi tagja is volt. A bécsi magyar kulturális intézetet 2018 óta vezeti.
Mondandóját Bárány Anzelm, igazgató a köszönet szavaival kezdte, örült a felkérésnek. Előadásában egyszerre próbált átfogó képet adni a kulturális diplomáciáról, tételes leltárt, felsorolást megosztani a hallgatósággal a Collegium Hungaricum tevékenységéről, illetve egy helyzetértékelést is közvetíteni feléjük.
„Amikor a kulturális stratégiát alakítjuk ki, akkor három kérdést szoktunk megfogalmazni. Az egyik, hogy meg kell ismernünk a körülöttünk lévő helyzetet, a második, hogy mik a gyengeségeink, mik a hibáink. A harmadik, hogy a rendelkezésre álló eszközeinkből, erőforrásainkból kell kiindulni, nem pedig a vágyainkból, jelszavainkból.”
Hat gyermekes családapaként rálátása van, mi a különbség a jelenlegi és a saját fiatal korának kultúrafogyasztási szokásai között. A globalizáció teljesen átalakította az emberek kultúrához való viszonyát. Úgy érzékeli, hogy soha nem volt olyan nagy a szakadék a két generáció között, mint amilyen most. A mai fiatalok részben a technikai, kommunikációs eszközök változása, fejlődése miatt, részben a világ változása miatt másként élik meg saját világukat.
„Amikor mi fiatalok voltunk mindig arra vártunk mikor lesz a Dózsa-Fradi meccs, ma ez nem érdekli a fiatalokat, őket az érdekli mikor lesz a Barca-Reál mérkőzés. Nem azon vitatkoznak, hogy az Illés vagy az Omega együttes a jobb, a nyugati zenekarokat imádják.”
Ezért a hagyományápolás egészen másként vetődik fel, Morus Tamás szavaival „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.”
Véleménye szerint a mai fiatalságot nagyon nehezen lehet megnyerni történelmi témák megismerésére, nyelvismeretükkel, nyelvtudásukkal kitárult a világ számukra. Óriási harcot kell vívni a mai fiatalok figyelméért, nagyon röviden, hatásosan kell elsőre megszólítaniuk őket, hogy érdeklődésüket felkeltsék.
Bárány Anzelm bemutatta Magyarország kulturális intézményhálózatát, mely jelenleg Európa centrikus, 22 országban 24 kulturális intézet van, ezek közül csak egy-egy van Afrikában, Kairóban és Amerikában, New Yorkban, három van Ázsiában, Tel-Aviv, Peking és Új-Delhi ad otthont a magyar intézeteknek. Klebelsberg Kuno 1924-ben hozta létre bécsi és berlini Collegium Hungaricumot azzal a céllal, hogy Magyarország kitörjön abból a külpolitikai elszigeteltségből, melybe az I. világháború elvesztésével került. Ezt követte 1927-ben a római, majd a második világháború és 1989 között csak a volt keleti tömb országaiban nyíltak újabb intézetek pl. Prágában, Varsóban, Pozsonyban, Bukarestben, Szófiában, Belgrádban, Moszkvában. 1990 után nyugat-európai intézetek nyíltak Stuttgart, London, Párizs, Helsinki, New York, Kairó, Tel-Aviv, Delhi és Peking városában.
Problémaként látja a kompatibilitás hiányát a kulturális elitek között, míg Varsóban, Pozsonyban nagyon könnyű találni társszervezőket, akik szívesen befogadják azokat a rendezvényeket, amelyeket a Collegium Hungaricum is, addig a nyugat-európai intézmények a saját elképzelésük szerint alakítják ki műsorajánlatukat.
Elmondta azt is, hogy a Stipendium Hungaricum program kb. háromezer, főként a harmadik világból érkező fiatalnak nyújt tanulási lehetőséget Magyarországon, akikre hazájukba visszatérve lehet támaszkodni, kapcsolatokat építeni. Az EU csatlakozás óta megjelent az új migráció az Egyesült-Királyságban, Skandináviában, Németországban és részben Ausztriában is. Felmerült a kérdés, hogy a magyar kulturális intézetek kialakítsanak-e magyar házakat, melyek befogadnák az ott élő magyarok egyesületeit és iskoláztatási lehetőséget is nyújtanának. Bár ez távlati elképzelés, de gondolkodás már elindult ez irányban.
A téma iránt élénken érdeklődő közönség számos kérdést tett fel. Ezek érintették a bécsi Collegium Hungaricum és az Ausztriában lévő magyar szervezetek közötti kapcsolatot, a fiatalság megszólításának lehetséges módjait, a bécsi intézmény stratégiáját.
Az est végén Mag. Hollós József felhívta a figyelmet a Bornemisza Péter Társaság következő, decemberi előadására. Az immár hagyományos „Ádvent a könyvtárban” rendezvény közös est az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezettel. 2019. december 01. Ádvent első napján 17:30 órakor kezdődik. Az esemény helyszíne: Bécs, Capistrangasse 2/15.
