Kortárs versek Irodalmi Kávéháza Genfben

/ Rengei Boglárka /
rengei.boglarka képe
Április 9-én tartottuk ősszel újraindított Irodalmi Kávéházunk harmadik összejövetelét, ekkor kortárs magyar költők műveit vettük részletesen szemügyre. Mindenkinek volt két hónap felkészülési ideje, hogy kiválassza, mit tart érdemesnek, gyönyörködtetőnek vagy mulattatónak a jelenleg is élő avagy – a kortárs jelzőt tágabban értelmezve – egy-két éve elhunyt magyar költők verseiből.
Olvasás és figyelemAz év versei kötetből is szemezgettünkNem mindig volt egyetértés a jelenlévők közöttA genfi magyar szerző műveivel zártuk délutánunkat

Egy erős társadalomkritikát megfogalmazó verssel, Erdős Virág Na most akkor-ával kezdtük délutánunkat, ami egy általánosabb beszélgetést indított be a világban lévő társadalmi egyenlőtlenségekről. Másodikként a tavaly elhunyt Csoóri Sándor Anyám fekete rózsa című költeményét elemeztük ki közösen, amelyben szintén a szegénység személyessé tétele a vers fő célkitűzése. Arany Jánosra a délután folyamán Kányádi Sándor segítségével tettünk utalást a játékos Arany János kalapja mű felelevenítésével. Mindezeket követően Ranschburg Jenő három rövid szórakoztató versét olvastam fel, mert a versek ajánlója sajnos nem tudott jelen lenni rendezvényünkön. A nemrég elhunyt József Attila-díjas Szepesi Attilával folytattuk, akinek versei nagyon megosztóak voltak a jelenlévők körében. A továbbiakban az én választott versemet: Lackfi János Egy mondatát elemeztük, amelyben felkutattuk a megannyi intertextuális irodalmi utalást. Ezek után a fiatal Bognár Annát vettük górcső alá, aki 2015-ben járt itt Genfben, a Petőfi Kör és a Kőrösi Csoma Sándor Program jóvoltából. Őrzöm, érzem című remeke mindannyiunkat lenyűgözött úgy nyelvi gazdagságával, mint a felvetett egzisztenciális kérdések mélységével. Végül, a Genfben élő Lőkkös Antal irodalmi paródiáival zártuk kávéházunkat, aki többek között Weöres Sándorhoz írt egy az „Így írtok ti”-hez hasonló utánzó költeményt.