Borgloon egy nagyjából 60 km-re lévő kisváros, a flamand vidéken, különösebb nevezetesség híján – de pár évvel ezelőtt egy, azóta már hazaköltözött házaspár felhívta a gyülekezet tagjainak figyelmét egy ott található különlegességre: az „Átlátszó templomra”. A különleges építmény egy életnagyságú templom formájában épült, de tömör falak helyett egymástól 10-20 cm-re elhelyezett vaslemezek alkotják a testét. Ez egészen egyedi kinézetet kölcsönöz a műalkotásnak, szinte bárhonnan nézi az ember, máshogy néz ki, amit mindenképp érdemes személyesen is meglátogatni. A gyülekezet tagjai azóta próbáltak alkalmas időpontot találni egy kiránduláshoz, de valahogy sosem akadt megfelelő alkalom. Egészen eddig.
Szeles, kissé esős napra virradt október 19-e, szombat, de ez nem tántorította vissza a kis csapatot. Tucatnyian jelentkeztünk, és készültünk erre a kirándulásra, így hát esőkabátot becsomagolva, széldzsekit magunkra húzva szálltunk autóba, és indultunk el Brüsszelből. Délelőtt 11 órakor volt megbeszélve a találkozó Borgloonban, egy parkolóban. Itt össze is gyűltünk, és együtt tettük meg a rövid, 10 perces sétát a templomhoz.
A látvány nem okozott csalódást. Az „Átlátszó templom” egészen különleges műalkotás, a maga egyszerűségében, a domb tetején, természetes és bájos hatást keltett. A gyerekek örömmel rohangáltak körbe a domboldalon és próbálták ki a templom akusztikáját; a felnőttek pedig fényképeket készítettek. Be is mentünk a templomba – és igaz, hogy az esőt valamennyire felfogta a tetőszerkezet, a szél gond nélkül átfújt a templom „falai” között. Ezzel együtt nagy élmény volt: a templom belülről felfelé nézve is különleges látványt nyújtott. Németh István, gyülekezetünk gondnoka, elhozta a gitárját is, így együtt énekelhettünk a Teremtő Istennek, aki ezt az egész napot lehetővé tette. Együtt meghallgattuk az aznapi Spurgeon-áhítatot, és közös imádsággal zártuk a napunk első részét.
A kirándulás lezárásaként elmentünk a közeli Liège városába, ahol a főtéren egy étteremben ebédeltünk. Tervben volt egy városnézés is, de sajnos az eső elmosta ezt az elképzelést. Lassacskán mindannyian összeszedelőzködtünk, és elindultunk hazafelé. Nagyon jó élmény volt együtt tölteni a napot, meglátogatni ezt a különleges műalkotást, beszélgetni, időt tölteni ebben a közösségben. Bízom benne, hogy még sok hasonló remek napot tud együtt tölteni a brüsszeli magyar gyülekezet.
