A kialakult járványhelyzetben meglehetősen korlátozottak a lehetőségeink közösségi élményszerzésre, mégis valami egészen újjal pótoltuk a hiányt az uruguayi magyar közösség tagjaival.
A négy hónapja tartó montevideói leállás a kulturális életet is befagyasztotta. Ezért a kiállítások, koncertek és színházak utáni igény egyre intenzívebbé vált, mind a diaszpóra tagjaiban, mind bennem. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor két nyelvi csoportommal is a kultúra és múzeum témakörével foglalkoztunk. Többen megjegyezték, ha módjuk lenne elmenni egy kiállításra, azonnal élnének a lehetőséggel. A hiányérzetünk enyhítésére, így már nem csak a nyelvi órák tematikája kapcsán tartottam fontosnak a kortárs művészet bemutatását és az arról való beszélgetést.
Az uruguayi magyar közösség tagjainak a magyar kortárs képzőművészeti élet egyik legjelentősebb intézménye, az ACB galéria online kiállításán tartottam tárlatvezetést, Zoomon keresztül. Az ACB - Gimnasztika - címet viselő tárlata a magyar képzőművészeti élet meghatározó alkotóinak egy tematikus, csoportos kiállítása. A koncepció és a műtárgyak reflektálnak a világban kialakult járványhelyzetre. A kiállításhoz több ponton lehet kapcsolódni. A világnak ezen a felén is személyes tapasztalatunk van a bezártságról, a szociális távolságtartásról. A hirtelen statikussá vált világban az egyensúly megtartása itt is embert próbáló feladat.
A kiállításnak egy régi budapesti lakás ad teret. A lakáskoncepció, ez esetben extra “humorforrásnak” bizonyult, hiszen a közösség számára - a kiállításnak hála - sokkal inkább kinyílt a világ a kulturális élet tekintetében, mint leszűkült volna. Egy tucatnyi ember a globális izoláció alatt, a latin- amerikai otthonaikban tartózkodva, de mégis együtt tudott részt venni egy budapesti lakásban rendezett kiállításon. Normál körülmények között sem egyszerű Montevideóból Budapestre eljutni, de jelen esetben ez a virtuális utazás különleges hatást ért el a csoportok tagjai között. Beszélgettünk történelemről, művészetről, formákról, festészetről, hol magyarul, hol spanyolul, miközben a kiállításon valódi műtárgyak között sétáltunk a 3D makett tér élménynek köszönhetően. Így a szó szoros értelmében virtuális sétát tettünk.
A közösség tagjai kíváncsian “járták körbe” a tárlatot miközben megismerkedtek a művekkel és alkotóikkal. A művészetnek, a műveknek köszönhetően, olyan személyes tapasztalatok, élmények, történetek fogalmazódtak meg a kiállítás közös feldolgozása során, amelyek más körülmények között nem kerültek volna felszínre. A helyi közösségre jellemző nyitottság és kíváncsiság most még intenzívebben érződött.
Talán a helyzet különlegessége volt az, ami engem is elvarázsolt. A közös “utazás” a maga egyediségével igazán emlékezetes élmény marad a többieknek és nekem is. A művészet, nem csak a gyönyörködtetés és szórakozás szempontjából fontos eszköz, hanem közösségteremtő ereje is kiemelkedő. A magányosságra, szeparációra kényszerült világban is összetartásra motivál.
A cikkben felhasznált képek tulajdonosa hozzájárult azok publikálásához.
