Az első napnak már a helyszíne is nagyon különleges volt, egy Broadbeach-i Surf Klubban töltöttük el a napot, ami közvetlenül a tengerparton helyezkedik el; az ablakból láttuk a hullámokat, és a tenger felől folyamatosan érkezett a frissítő, sós szellő. Ezen a napon a Magyarországról érkezett Andó Ilona, néprajzkutató, művésztanár foglalkozott a táborozókkal, akik neki köszönhetően számos különböző népi játékkal és népszokással ismerkedhettek meg. A páros ütemgyakorlatok, hívogató, és körjátékok után népi motívumokkal ellátott keszkenőket festettünk, és Ilonától azt is megtudtuk, hogy mire szokták használni ezeket a kendőket. Délutánra az ott lévő szülőkkel, és segítőkkel a lányoknak koszorúkat, a fiúknak pedig vőfélybotokat készítettünk, hogy azt felöltve beállhassanak a lakodalmi menetbe. Ugyan „valós” esküvő nem történt, de egy kis betekintést nyerhettek abba, hogyan is kezdődik egy igazi falusi lakodalom.
A második napon többet voltunk a szabadban, a Cascade Garden már jól ismert terepe adott otthont kis táborunknak. Pénteken a cserkészet került előtérbe, a program keretmeséje pedig a honfoglaló magyarok kora volt. Délelőtt forgószínpadot tartottunk, ami azt jelenti, hogy a gyerekek 20 perces állomásokon vettek részt, amelyek végét sípszó jelezte, ekkor pedig tovább kellett „forogniuk” a következő helyszínre. Az állomások egyikén az ősi rovásírással ismerkedhettek meg, egy másikon útjeleket és sípjeleket tanultak, egy következőn az Emese álma c. legendát hallgatták meg, de találkoztak a sámánnal is, akivel különböző varázsitalokat kevertek. Ezeken az új ismereteken és játékokon kívül, a résztvevő gyerekek láthattak egy "igazi" vérszerződést is, amit a segítőkből és szülőkből álló hét vezér kötött meg. Ez egy kisebb sokként érte őket, mármint az, hogy szüleik és tanáraik egymás vérét isszák (elhangzott néhány kósza „Kannibálok!” kiáltás..), de szerencsére gyorsan megnyugodtak, amikor elmagyaráztuk nekik, hogy mi most csak eljátszottuk az abban az időben normálisnak számító történteket. A szövetség megkötését egy számháborúval ünnepeltük meg.
Az ebédről mindkét napon mentorom, Horváth Gyöngyi, és a Gold Coast-i Magyar Egyesület tagjai gondoskodtak, a gyerekek legnagyobb örömére. Természetesen a mindenki számára nagy kedvenc palacsinta sem maradt el! A következő kétnapos táborunk időpontját pedig már ki is tűztük november végére.
