A vendégek akkor mégis arra biztattak, hogy várjam csak ki a Katalin-bált, hiszen az nagyobb „durranás” lesz. Hát valóban az volt. Elegáns, jókedvű vendégek, tánc, telt ház fogadott.
Az este az előző évekhez hasonlóan zajlott. A vendégeket V. Zombory Anikó, az egyesület elnöke köszöntötte, majd ezt követte a Tűzvirág Néptánccsoport nyitó keringője. Az ez alkalomra vendégtáncosokkal kibővült tánccsoporthoz én is nagyon szívesen csatlakoztam. A csapat több héten keresztül lelkesen és kitartóan gyakorolta a koreográfiát Túri Veronika vezetésével, hogy a nyitótánc igazán méltó és ünnepélyes legyen a Katalin-bálhoz. Az elismerő pillantások és szavak azt bizonyították, hogy ez sikerült.
Az ünnepélyes kezdés után a táncosok keringőzni hívták a közönség egy-egy tagját, és ezzel kezdetét vette a fergeteges mulatság. A tavalyi évhez hasonlóan a talpalávalót idén is a marosvásárhelyi Máthé Isti és zenekara biztosította, továbbá Maneszes Márton, a Kolozsvári Magyar Opera énekese szórakoztatta egy dalcsokorral a majdnem 350 fős vendégsereget. Én lelkesen videóztam az est folyamán azért, hogy haza üzenhessek Kisbaconba és megmutathassam, hogy Nürnbergben is felcsendülnek olyan örökzöld magyar nóták és dallamok, mint a Galambszívet örököltem; Csillagok, csillagok; Hajmási Péter, Hajmási Pál. A vendégek a művészekkel közösen énekeltek és körben állva hallgatták a zenekar muzsikusának, Deák Albertnek a hegedűjátékát, aki Vittorio Monti híres Csárdásával kápráztatott el bennünket.
A bálon természetesen nem maradt el a Katalinok és Erzsébetek köszöntése vörös rózsával. Ez az este csakúgy, mint a szüreti bál az örömteli találkozásoknak, a jó hangulatnak, a táncnak a helye volt. A meghitt mulatság zárásaként a vendégek együtt énekelték el nemzeti imádságunkat és a székely himnuszt.
Nagyon jól éreztem magam ez alkalommal is, és már izgatottan várom a közelgő Újévi Operettgálát, amely 2020. január 11-én lesz. Akkor majd még tovább fokozzuk a jó hangulatot itt, Nürnbergben!
