"Én itthon maradtam, de nem unatkozom!" A bécsi AMAPED rajz- és fotópályázata

/ Farkas Dorina /
dorina.farkas képe
A megszokott világunk megváltozott, bezárkóztunk otthonainkba. Próbáljuk gyermekeinket minden módon lefoglalni, elfoglalni, fenntartani az érdeklődésüket a tanulás, a sport, a család iránt. Itthon maradtunk, és próbálunk nem unatkozni.
Rajz- és fotópályázatRajz- és fotópályázatRajz- és fotópályázatRajz- és fotópályázat

Ezt mottót próbáltuk megragadni, amikor meghirdettük az „Én itthon maradtam, de nem unatkozom!” című rajz- és fotópályázatunkat. Őszintén szólva még magunk sem számítottunk ekkora figyelemre, csak tátott szájjal, meglepődve és a végén már meghatódva figyeltük, mekkora az érdeklődés a pályázatunk iránt.

392 pályázat érkezett be hozzánk. Voltak, akik küldtek fotót és rajzot is, voltak, akik teljes alkotással pályáztak. Kaptunk rajzokat arról, most mit csinálnak otthon a gyerekek, de küldtek más témájú, de a karantén alatt készített műveket is a pályázók. Ugyanez volt igaz a beérkezett fotókra is, kaptunk képeket süti sütésről, kertészkedésről, de tájképekről, virágokról is. Érkeztek hozzánk pályázatok a Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Erdélyből, Ausztriából, Németországból, Spanyolországból, Magyarországról, valamint Kaliforniából is.

A zsűrinek sem volt egyszerű dönteni, jöjjön az ő összefoglalójuk.

Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke és Bodó Emese Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas értékelték a beérkezett fotókat (természetképek, csendéletek), valamint azokat a fotókat, amelyek kültéri elfoglaltságokat örökítettek meg. Mentsik Szilvia értékelése:

A zsűri feladata a fotók és kültéri fotók értékelése volt. Nagyon érdekesnek tartottuk a gyermekek és fiatalok által készített természetfotókat, közöttük néhány szép művészi fotót is találtunk. Azonban az értékeléskor a pályázat címéhez igazodó alakotások okoztak nagy örömet. "Én itthon maradtam, de nem unatkozom!" A krízis idején talán a gyerekeknek volt a legnehezebb dolguk, közülük nyilván sokan nem is értették, mi zajlik körülöttük. A képek többségén átüt a gyerekek robbanékony mozgásvágya, vagy éppen a helyzet adta, új tanulási forma, az online oktatás, amelyben a főszerep a számítógépé lett. A gyerekek őszinte szabadságvágya tükröződik az alkotásokból. Nagyon megragadta a figyelmünket, hogy testvérek, családok hogyan fognak össze és ezáltal akár komoly alkotások is születnek. Hasznosul egy viharvert hordó, vagy éppen hinta készül az udvarra. Voltak olyan fotók, fotómontázsok, amelyeket üzenetként lehet értelmezni az utókornak, amolyan üzenet kapszulaként, ha alaposan szemügyre vesszük az alkotást.

"Alkotni annyi, mint életet alkotni, és minden alkotás szavakkal kifejezhetetlen valami" Antoine de Saint Exupéry

Vígné Horváth Zsuzsanna és Dabis Éva már hosszú idők óta az AMAPED munkatársai, ők értékelték a kicsik rajzait, valamint a beltéri elfogaltságokról készült fotókat. Értékelésük:

Szeretnénk leírni, hogy sok kedves, szeretetteljes alkotással találkozhattunk. A zsűri igen nehéz helyzetbe került. A gyerekek szabadon szárnyaltak, főleg vidám színekkel dolgoztak. Korosztályukhoz képest sokoldalú anyaghasználatot láthattunk. Voltak nagyon kreatív, stresszmentes, mozgalmas művek is, amelyek a bezártságot felülmúlták, melyeknek örültünk. A legtöbb rajz precíz, pontos, megfontolt alkotás volt. Különösen nagy örömünkre szolgált, hogy négy évesek is részt vettek, kimondottan ügyes, vidám munkákkal! A különös, a szokatlan helyzetet, a bezártságot a gyerekek természetesen a biztos szülői háttér segítségével könnyebben viselték. Nem unatkoznak!

A fotóknál nehezebb volt az értékelés. A gyerekek több olyan dolgot fotóztak, amit valószínűleg nem csináltak előtte. A bezártság talán több olyan ritkán végzett közös tevékenységet előtérbe hozott, melyek remélhetőleg a későbbiekben is megmaradnak! Ennek nagyon örültünk! A fotók többsége sütés-főzés témákat örökített meg. Néhány fotó igazán jól sikerült, érezhető volt a fotós technikája is. Több szempontot is igyekeztünk figyelembe venni. Jó volt látni a család, a testvérek egymásra figyelését, a közös sütéseket, a koncentráló gyerkőcök arcát.

Véleményünk szerint a pályázatok elkészítésének lehetőségével kicsit eltereltük a komoly helyzetről a figyelmüket a gyerekeknek is és a szüleiknek is! Szerintünk mindannyian egy felemelő érzést, vidámságot kaptunk. Köszönet a pályázaton részvevőknek!

 

Sági Zsuzsanna az AMAPED elnökhelyettese, pedagógiai szakterületeihez tartozik az interkulturális nevelés és a tehetséggondozás, vele Piszker Ágnes, népi játszóházvezetői és játék- és kismesterségek oktatója és néptáncoktató dolgozott együtt. Az ő értékelésük:

Az AMAPED 2020 áprilisában meghirdetett online rajzversenyén a 11-13 évesek csoportját és a kreatív csoportot értékelhettük. Amíg nézegettük a képeket, egy idézet jutott eszünkbe:

„A rajz (...) magányos művészet.“ (Kálloy Molnár Péter, költő, műfordító).

Az elszigetelődés idején milyen furcsán többet is jelenthet ez a mondás. A pályázaton részvevő gyerekek egymástól térben távol, az otthonaikba kényszerülve, – azt gondolhatnánk – magányosan készítették alkotásaikat. De a rajzokból és művekből az öröm, a derű, az ötletek és a mesevilágok végtelensége látszik. A művek azt mutatják, hogy a hasonló gondolatok, korábbi közös fizikai és szellemi élmények, a közös kulturális élmények összetartanak bennünket. Bár a rajz és kreatív alkotás örömét mindenki egyedül éli át, senki sincs egyedül.

Kedves gyerekek, köszönjük nektek ezt az üzenetet!

Szívből gratulálunk nem csak a díjazottaknak, hanem mindenkinek, aki rész vett ezen a pályázaton és megérezte az alkotás végtelen és összetartó örömét.

 

Egy másik zsűri párost alkotott Pintér Szabina, az AMAPED pedagógusa, valamint Pálhegyi Dániel, a Fazekas Klub vezetője. Véleményük az értékelt csoportokról:

A 2-3. osztályos tanulók beküldött munkái itt az otthonmaradás témaköréhez kapcsolódnak. A rajzok nagyobb része tulajdonképpen azt ábrázolja, milyen időbeosztást, milyen rutint tudtak kialakítani a diákok ebben a rendkívüli helyzetben. Sok kreatív megoldás született, különböző módszerekkel, technikákkal készített alkotások érkeztek. Voltak megmosolyogtatóbbak is, hiszen a gyerekek napi struktúrájában sokszor a sajátunkat ismerjük fel.

A nagyobbak által beküldött munkák színvonala igazán magas volt. Néhány alkotás a legapróbb részletekig kidolgozott, teljesen valósághű. Sok rajzot, illetve festményt a kínai kultúra, mondavilág és táj ihletett. Itt nem volt könnyű dolga a zsűrizőnek, hiszen gyönyörűbbnél gyönyörűbb művek közül kellett a legjobbakat kiválasztani.

Gratulálok mindenkinek, bármilyen eredmény is születik, hisz sokuk/sokatok rendkívüli tehetséggel van megáldva.

 

Az utolsó zsűri párost Szokai-Máthé Imola spirituális festő-designer és Lendvai Andrea művészetterapeuta alkotta. A 8-10 évesek rajzait értékelték, valamint azoknak a nagyobb gyerekeknek a rajzait, akik arról rajzoltak, mit csinálnak most otthon. Lendvai Andrea értékelése:

Nagyon nehéz helyzetben van a zsűri: mindegyik pályamű különleges a maga nemében, rendkívül egyediek.  Jól tükrözik a rajzok a sokszínű egyéniségeteket. Az alkotások nagy része tele van kreativitással, ötlettel, s bővelkednek a szimbólumokban, színekben, egy csodálatos világba engedtetek betekintést. Csak gratulálni tud a zsűri mindenkinek, aki részt vett a pályázaton, hiszen eldönteni, alkotni, s beadni is nagy feladat. Nehéz felállítani a helyezéseket, inkább csoporthelyezéseket alakítanék ki.

De dönteni kell, a pontszámok nyilván meghatározóak. Kiemelném a nyerteseket, a két alkotás különböző technikával, színhatással dolgozik, mondanivalójuk nagyon érett, de bármelyik pályázaton megállnák a helyüket, hatalmas dicséret. Kiemelném továbbá a határon túli alkotásokat is, történelmi és egyéb vonatkozása miatt. Több olyan alkotást találtam, ami technikailag kezdetlegesnek tűnik, mégis olyan hangulatot tükröz, ami különösen fontos a jelenlegi helyzetben, és felmelegíti az emberek és a zsűri szívét. Vannak kedvencek pontozástól teljesen függetlenül, mindegyik pontszám kategóriában.

Azt gondoltam, hozzájárulok egy kicsit ehhez a különleges eseményhez, és különdíjat ajánlok fel. A különdíjasaink részt vehetnek egy csoportos online szín-, és művészetterápiás foglalkozáson. A különdíjasok körét nem csak én szeretném meghatározni, az AMAPED javaslatát is várom. Öröm volt Veletek együtt dolgozni!

Köszönjük mindenkinek a részvételt, és kitartást kívánunk a továbbiakban!

 

Az AMAPED csapata

Farkas Dorina írása