Évadzáró családi összejövetel
Volt kötélhúzás, zsákban futás, hulahopp karikás verseny, de lehetett más szabadtéri eszközökkel is szórakozni, mint például tollaslabdázni, focizni vagy buborékot fújni. Jó volt látni, hogy nemcsak a gyerekek, hanem a szüleik is bekapcsolódtak a játékokba. A helyszínen lévő játszótér a kisebbeknek az örömét szolgálta. Kora délután szinte mindenki megpihent, és előkerültek az otthonról hozott finomságok. A nap hátralevő részében a kézműves foglalkozáson a gyerekek gyurmázhattak, színezhettek, vagy akár karkötőt, nyakláncot fűzhettek. A csillámtetoválásra hosszú sor várakozott, természetesen végül mindenki elégedetten távozott. A kora estéig tartó családi nap a jókedvről, a közös élményekről szólt. Ez nagyon fontos, hiszen megtartó ereje van egy közösség életében.
Mivel ösztöndíjasként számomra ez volt az utolsó rendezvény, itt igyekeztem a megismert magyar családoktól személyesen is elköszönni. A többségükkel 9 hónappal ezelőtt, szeptemberben, évadnyitó családi összejövetelen találkoztam először. Úgy gondolom, hogy ez a júniusi nap méltón keretbe foglalta, lezárta az itt töltött időt.