Gulág-kiállítás Londonban

/ Dr. Harrach Gábor /
harrach.gabor képe
Október 21-ig látogatható a Szent István Házban az a kiállítás, amely a szovjet megszállás kezdetén elhurcolt magyaroknak állít emléket, a Magyarok a Szovjetunióban 1944-1956 című, a Veritas Történetkutató Intézet által rendezett vándorkiállítás részeként. Az esemény megszervezését a Bethlen Gábor Alap támogatása tette lehetővé.
Szalkai ZoltánElhurcoltak leszármazottai is jelen voltakMészáros Zsuzsanna

A kiállítás megnyitójára telt házas közönség előtt került sor, a megjelentek között – amint ez a későbbi beszélgetés során kiderült – több olyan angliai magyar és sváb is jelen volt, akiknek a szülei, rokonai maguk is Gulág-foglyok voltak. A megnyitót a Szent István Házhoz delegált KCSP-ösztöndíjas tartotta a Veritas által készített háttéranyag alapján, Mészáros Zsuzsanna csellóművész pedig – az esemény érdekes színfoltjaként – egy olyan művet játszott el, amelyet egy haldokló fogoly éneke ihletett. A megnyitó fő attrakciójaként lejátszották Szalkai Zoltán dokumentumfilm-rendező Gyaloglás Gulágföldön című sorozatának egyik részét, amelyben az alkotó – napokon át gyalog, egyedül járva a szibériai tajgavidéket – egy korabeli munkatábor maradványait kereste fel, s örökítette meg kamerájával.

Mint ismert, a mai Magyarország területéről mintegy kétszázezer, míg a korabeli, visszacsatolt területekkel együtt számított országból összesen háromszázezer polgári lakost hurcoltak el „málenkij robotra”. Az elhurcoltak életkora tizenháromtól hetvenhat évig terjedt. Az embereket a munkahelyükről, az otthonaikból vagy éppen az utcákról szedték össze és vagonírozták be. A magyarokat Szovjetunió-szerte mintegy kétezer táborban szórták szét. Sztálin csak 1947 májusától engedélyezte a hazatérésüket, hogy ezzel javítsa a kommunista párt választási esélyeit. Az elhurcoltak körülbelül egyharmada nem élte túl az utazást, illetve a munkakörülményeket.