Magyarságunk, közös múltunk, jelenünk és jövőnk ünnepe.
Célunk a hamiltoni magyar közösség bemutatásán kívül magyarságunk ünneplése volt. Rendezvényünk több fő részből tevődött össze. Elsőként említésre méltó, hogy egy interaktív kiállítás keretein belül kaptunk bepillantást a helyi szerveztek és itt alkotó, élő művészeink tevékenységeibe. Így kerültek bemutatásra Pusztai Erzsi néni festményei és a magyar népviseletbe öltöztetett Barbie babák, akikre a ruhákat szintén Erzsi néni készítette, aki sok évig a cserkészetben is aktív szerepet vállalt. A kiállításon mind a három, név szerint a Szent István Római Katolikus Egyházközösség, a Kálvin János Református Gyülekezet és a Szent Mihály Arkangyal Görögkatolikus Egyházközösség is bemutatta tevékenységeit. Rajtuk kívül szervezeteink másik alappillérei, vagyis az Arany János Magyar Iskola, a ROzmaring Néptáncegyüttes és a 27.számú Kaszap István és 59. számú Erzsébet királyné cserkészcsapatok is kiállítással készültek a látogatóknak. Ezen kívül lehetőségünk volt kiállítani Mónos Sándor szobrászművész, Kralovanszky Balázs fotóművész, Sárkány Mária festőművész és Nyilasi Tibor festőművész képeit is, akik mind közösségünkben alkotnak. Rajtuk kívül Magyaródy Szabolcs bá' is közkinccsé tette könyveit, csakúgy, ahogy a Tücsök zenekar is standdal szemléltette tevékenységeit. Külön öröm volt számunkra, hogy az Extra Hungariam Alapítvány és a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége is képviselte magát, csakúgy, mint Magyarország Torontói Főkonzulátusa. Az interaktív standok szabadon megtekinthetőek voltak, és a látogatók érdeklődhettek az illetékesektől.
A kiállítások szerves részét képezték a napnak, de ezen kívül színes műsorral is vártuk a hozzánk látogatókat. Hazai „pályán” lépett fel a Rozmaring Táncegyüttes, akik az elmúlt években nagyon sokat fejlődtek és egyre több helyen mutatják meg, milyen tehetségesek táncosok.
Az élő zenét a Gyanta Együttes és a főként moldvai népzenét játszó Csángó Unchained szolgáltatta. Ezen felül felléptek a magyar iskola növendékek és cserkészeink is, akik népdalokkal örvendeztették meg a közönséget.
Magyar kvízzel is készültünk, mely kérdéseit okostelefonok segítségével keltettük életre, ezáltal a csatlakozóknak lehetősége adódott többet megtudni a magyar kultúráról.
Külön öröm volt fellépőink között üdvözölni a Torontóból érkező Kodály Táncegyüttest, akik csodás koreográfiával készültek.
A nap egyik csúcspontja a népviseleti bemutató volt, amely létrejöttét ezúton is hálásan köszönjük Izsák Zoltán KCSP ösztöndíjas társamnak. Csodálatos volt látni a különféle magyar tájegységek öltözékeit, és többet megtudni a viseletek mögött rejtőző történetekről.
Az apróbbakra is gondoltuk, ugyanis gyereksarokkal készültünk a legkisebb érdeklődőinknek is. Kézműves foglalkozással, arcfestéssel, bábszínházzal és tánctanítással vártuk őket. Csodás volt látni a gyermekek örömét, és azt, hogy a játékokon keresztül hogyan lehet közelebb vinni hozzájuk a kultúra egy kis darabját.
Természetesen a nap elmaradhatatlan része volt a gasztronómia. Vendégeinket hagyományos magyar ízekkel vártuk, megkóstolhatták a székelykáposztát, gulyáslevest, debrecenit és desszertként kürtőskalácsból is falatozhattak.
Az első hamiltoni magyar napot nagy sikerrel zártuk, és örömtáncban fejeztük ki a boldogságunkat. Zárásként táncházat tartottunk a Csángó Unchained zenekarral.
Ez a nap nem csak egy sikeres rendezvény volt, nekünk ennél sokkal többet jelentett. Megmutatkozott a közösségi összefogás ereje, ugyanis mindenki egy emberként dolgozott azon, hogy az első magyar napunk olyan legyen, amilyet együtt megálmodtunk. Hálás köszönet minden szorgos kéznek és odaadó dolgozónak! Nem mehetek el szó nélkül Pálfy Zsolt és Nadj Lilly szervezőtársaim és a Rozmaring Tánccsoport vezetőinek említse nélkül, akik a közösséggel együtt mertek hinni és fáradhatatlanul dolgoztak, ahogyan mindig is a helyi magyar közösségért. Köszönöm KCSP ösztöndíjas társaim segítségét is. Csibi Balázs felvételeit, Izsák Zoltán és Szolnokiné Janczkó Xénia táncházban való segítségét és Kürti Adriennek a kézműves foglalkozásban felajánlott segítségét.
A hamiltoni magyar közösség ösztöndíjasaként pedig hihetetlen öröm számomra, hogy átélhettem első magyar napunk létrejöttét és sikerét. Hálás vagyok azért, amiért ezt a folyamatot az ötletelés kezdetétől, a kivitelezés és szervezés minden szintjén át egészen az utolsókig figyelemmel kísérhettem és segíthettem. Sok hasonló eredményes és álomból valósággá váló programot kívánok még az elkövetkezendőkre.
