Május 21-én a St. Maximilian templom falai között ismét magyar nyelven hallhattuk Isten igéjét. Az ünnepi szentmisén Csibi Sándor az augsburgi katolikus misszió plébánosa mondott szentbeszédet. Szép bevezetője, ráhangolódása volt ez a nap folytatásának, hiszen ezt követte a misszió színkörének bemutató előadása. A darabot Lanner Katalin rendezte, a zenei betétdalokat a misszió felnőtt kórusa T.a.d (Tiéd a dicsőség), és zenekara L- Gate énekelte és kísérte. A fény és hangtechnikát Lanner Christian oldotta meg parádésan. A színészek újonnan szerzett tudásuk legjavát tárták a nagyérdemű közönség elé.
Augsburgban valami megmozdult a színjátszás irányában. Állandó társulatot még nem sikerült megszervezni, de évről-évre érik a megoldása. Az út jó, a misszió egyik fontos küldetésének tartja a színjátszást és a vallási tartalmú művek színpadra állítását. A bemutatott darab sikerét évekkel ezelőtt Kaj Ádám, a Kőrösi Csoma Sándor Program korábbi ösztöndíjasa alapozta meg. Ádám először Münchenben, majd a következő évben Münchenben, és Augsburgban párhuzamosan rendezett passiójátékot. A harmadik évben a pandémia gátat szabott a bemutatónak, csak a próbákig jutott el a darab. A színjátszás alapjait Ádám rakta le, a vezérgondolatot ő indította el, és szerencsére volt mellette olyan lelkes, színjátszást kedvelő és értő ember, Lanner Katalin, aki folytatta azt az utat, amelyen Ádám elindult, és elindította azt a figyelmet, érdeklődést a színjátszás irányában, amelynek a magvai gyökeret eresztettek, és ebből sarjadt az idei évben bemutatott, nagy sikernek örvendett színpadi előadás.
Katalin színháztudományt tanul a müncheni egyetemen, tagja a bajor fővárosban működő magyar nyelvű színházi körnek, rendező asszisztensként dolgozik. Az egyetem hatodik szemeszterében találkozott Calderòn művével. Ekkor jött az ötlet: ezt a darabot kell színpadra vinni! A forgatókönyvet megírta, és az ötletet hamarosan tett is követte. A misszióval egyeztetve januárban meghirdette a darab bemutatóját, amelynek előadásához lelkes színészeket keresett. A toborozás sikerrel járt, 2023. február 12-én már az első próbán találták magukat a jelentkezők. Jó kezekbe került az újonnan alakult gárda. A társulatot kamaszkorú lányok, középkorú nők és férfiak kíváncsi és lelkes serege alkotta. Volt olyan közöttünk, aki csak a férjét kísérte el, de kíváncsisága ott marasztalta. Később ő lett az egyik leglelkesebb tagja a körünknek. Kedvet, bátorságot kapott már az első alkalommal. És mi is mindannyian. Egy dologban közösek voltunk: egyikünk sem játszott még színdarabban.
A szerepek kiosztattak. Pillanatok alatt Alkotó, Világ, Paraszt, Szegény, Gazdag, Értelem, Szépség, Törvény formálódott belőlünk, és az ég színházában találtuk magunkat, ahol a mű alkotója maga az Alkotó, Teremtő, színháza maga a Világ, és az emberek pedig a színészek maguk. Az általuk eljátszott égi komédia címe: Dolgozz jól, mert Isten, az Isten! A parancs kiadatott az Alkotó által: csak egy előadás az élet! és hogy ki, hogyan játssza szerepét, ennek függvényében várja jutalmát, vagy büntetését. Izgalmas út állt előttünk, sok-sok kérdéssel, váratlan fordulatokkal, megoldásokkal fűszerezve a közös játék örömében.
Alig ismertük egymást. A próbák alkalmával egyre közelebb, és közelebb kerültünk egymáshoz, a darab befogadásához és közvetítéséhez. A közös úton egyéni alakításokkal éltük meg a magunk sikerét. Az egyéni sikerek pedig megteremtették a közös alkotás örömét. Úgy összegződött az örömünk egy egész örömmé, hogy már nem is a magunk öröme vált fontossá, hanem a másiké. Éreztük, hogy játékunk üzenete az élet nagy kérdéseit feszegeti. Mit kezdjünk a teremtett szerepünkkel, hogyan éljünk benne, a szabad akarattal mit kezdjünk, milyen út vezet a büntetésig és a jutalomig…? Ezeket a kérdéseket és a felmerülő válaszokban megjelenő ellentmondásokat feszegettük mi magunk is játék közben. Gondolkodtunk és elgondolkodtattunk. Olyan problémákat bontottunk ki, és kapartunk a mélyből a felszínre, amire ez a darab, ez a közösség, ez az alkalom adott lelhetőséget. A színjátszás minden pozitív hozadékát megéltük februártól a próbákon át a bemutatóig. Átéltük az önkifejezés semmihez sem fogható sikerélményét, a közösséget építő, formáló és erősítő szerepét, a kreativitás és felfedezés örömét, a bennünk rejlő játékosságot, a közös alkotás élményét és a jutalomtaps erejét.
A darab sikere és értéke mindezek mellett a misszió közösségének erejében rejlik. Egy újabb érték született az elmúlt négy hónapban. A misszió színköre, kórusa és zenekara egy közös produkcióban eggyé forrt. Az előadás színvonalát emelte az élő zenei kíséret és kórus éneke. Az általuk közvetített zenei világ tökéletesen harmonizált a színdarab jeleneteinek hangulatával, eszmeiségével, üzenetével. A Teremtőt dicsőítő betétdalok között egy különösen szépen csengő dal is feltűnt, amely a zenekar vezetőjének, Rist Attilának a saját szerzeménye. „A fák dala”című dal zenéjét, szövegét is ő írta. Különös zenei élményben volt részünk.
Az Alkotó által megrendelt, a Világ által rendezett és az emberek által eljátszott „Dolgozz jól, mert Isten, az Isten!” égi komédia üzenetét ezen a napon a Földre hoztuk. Együtt, és hogy az üzenet célba ért, mi sem bizonyította jobban, mint a vastapssal kísért fogadtatás.
