Hamburgi és berlini cserkészek közösen járták be Plönt és környékét
Még az ősszel megfogalmazódott az terv, hogy a két észak-német nagyváros cserkészeit megismertessük egymással. A tervet szerencsére megvalósítást is követte. Így került sor a Plön melletti Kossauban a hamburgi és a berlini cserkészek közös téli portyájára.
A portya előtti utolsó héten még nagyban folytak a bevásárlások, egyeztetések, megbeszélések, a csapatok és a vezetők között. Mind a vezetők, mind a gyerekek nagy izgalommal várták a péntek estét, amikor is autókkal indultunk a portya helyszínére, és ténylegesen kezdetét vette a nagy kaland.
Az államalapításhoz Sarolt vezette autó ért elsőként oda, majd Géza, és István is hozott egy-egy csapatot. Miután mindenki elfoglalta a szálláshelyét összegyűltünk egy kis ismerkedésre, ugyanis Hamburgból összesen 15 fő, Berlinből pedig 5 fő érkezett. Ezt követően egy közös tábortűzön, vagyis a helyett táborgyertyán vettünk részt. A táborgyertyán nagy feladat elé állították a haragos, morcos smile-t, át kellett írnia a valóságot, és meg kellett tanulnia a mosolyogni. Ez az üzenet adta a lelki alapot a hétvégénknek – nem mindegy, hogy miként állunk a világhoz, mert az nemcsak magunkat határoz meg, de kapcsolatainkat, közösségünket is.
A keretmesénkbeli Géza fejedelem sírja mellett virrasztó Sarolt esti aggodalma nem volt alaptalan, mert reggelre megérkezett Koppány, és követelte a trónt. István nem hagyta magát és lábait, energiáit nem kímélve bejárta „kis” csapatával a Plöni birodalmat, ismereteket szerzett a környező településről, templomokról, kastélyokról. Köd előtte, köd utána – ezen az északi településen, noha a péntek és vasárnap is alig lehetett látni a ködtől, mégis szombatra olyan tiszta idő lett, mint amilyen nyáron sincs, és így ragyogó napsütésben vehettük szemügyre a várost és környékét. Vadludak százait láttuk egyszerre felröppenni, vaddisznó lábnyomokat és rókalyukat is láttunk, valamit a festői szépségű Plön utcáit, nevezetességeit is megismertük. Azonban ennyi még nem volt elég szombatra, miután az energiaszintünket egy jó adag pörkölttel feltöltöttük, még egy időutazáson is részt vettünk a berliniek vezetésével. Egész konkrétan a múltból Bi-Pi a cserkészet alapítója, a jövőből pedig egy cserkészlány látogatott el hozzánk.
Koppány másnap már nem csak fenyegetőzött, hanem egy egész hadsereggel kezdte ostromolni a várat, de a hatalmas számháborút nem ő, hanem István nyerte, így Koppány vezért felnégyeltük, Istvánt pedig Magyarország királyává választottuk. „Éljen István, a bölcs és igazságos, éljen István fejedelem!”- énekeltük mindannyian.
A koronázási ceremónián mindenki részt vett, aki csak számított, de az ezt követő lakoma után sajnos már vissza kellett indulnunk otthonainkba. Megható volt látni a frissen született barátságokat, a gyerekek ölelkezését és a mindenütt felhangzó kérdést, hogy mikor találkozunk legközelebb.
Célunkat elértük, magokat vetettünk a gyerekek szívébe, mind a magyarság megtartása, mind az egymás iránti szeretet, barátság kialakulását tekintve. Mi vezetők pedig már a jövőbeli terveket szőjük és az újabb találkozásokat tervezzük.
Köszönjük a berliniek segítségét, örülünk, hogy együtt portyázhattunk! Nagy élmény volt, erről beszéljenek a képek, melyeket Bakó Ádám készített:
https://www.korosiprogram.hu/galeria/kepek/cserkeszfiu-cserkeszlany-szed...