Februárban ismét életre kelt a téli időszak egyik legjobban várt eseménye, a Montreáli workshop , amelyhez idén is a Bokréta téli tábora kapcsolódott. A programok sora egy felejthetetlen koncerttel indult, ahol a Magyarországról érkezett zenészek és táncosok mutatták be tudásukat. A közönség már az első percekben érezhette, milyen erős összekötő ereje van a magyar dallamoknak és lépéseknek: a koncert egyszerre volt ünnep, találkozás és a tábor hangulatának tökéletes megalapozása.
A háromnapos tábor első napja a megérkezés, az ismerkedés és a viszontlátás öröméről szólt. A résztvevők lassan megtöltötték a helyszínt, barátok ölelték meg egymást hosszú hónapok után, és jóleső izgalom lengte be az épületet. Az este egy közös nyitó tánccal zárult, amely mintegy jelképesen is megnyitotta a hétvégét: egyetlen körbe gyűjtve mindenkit, gyerekeket, fiatalokat és felnőtteket.
A tábor második és harmadik napja eseménydúsan, szinte megállás nélkül telt. A szervezők gondoskodtak róla, hogy minden korosztály megtalálja a számára legkedvesebb elfoglaltságot. A gyerekek vidám, játékos programokon vehettek részt: volt egy kis tánctanítás, ahol megismerkedtek az alaplépésekkel, kézműves foglalkozás, amely a kreativitásuknak adott teret, valamint hegedűóra, ahol a legkisebbek is kipróbálhatták hangszeres tehetségüket. A tél örömeiből sem maradtak ki: a közeli dombokon szánkózva sikítottak és nevettek, miközben a friss levegő és a hó fehér csillogása tette teljessé napjukat.
A fiatalok és a felnőttek szintén bőséges programkínálatból válogathattak. A zenét kedvelők számára délelőtt és délután hegedű- és brácsaoktatás zajlott, tapasztalt zenészek vezetésével, akik nemcsak technikát, hanem a magyar népzene lélekből fakadó finomságait is továbbadták. Ezzel egy időben a tábor másik épületében néptáncórák követték egymást, ahol kezdők és haladók egyaránt tanulhattak új táncokat, csiszolhatták mozdulataikat, és megtapasztalhatták azt az örömöt, amelyet a közös tánc ad.
Az esték minden fáradtságot elsöpörtek: a tábor szíve a hajnalig tartó táncház volt. A zenészek végtelen lelkesedéssel húzták a talpalávalót, a táncosok pedig soha nem fogytak ki az energiából. A közös éneklés, a pergő ritmusok és a felszabadult hangulat mindenkit magával ragadott. Ilyenkor a tábor résztvevői egyetlen lüktető közösséggé váltak, ahol a jókedv és a barátság volt a legfontosabb.
A Bokréta téli tábor idén is bizonyította, hogy a magyar népzene és néptánc nemcsak hagyomány, hanem összekötő erő, amely képes hidat építeni generációk és kontinensek között. A résztvevők élményekkel telve, feltöltődve indultak haza, és már most izgatottan várják, hogy jövőre újra átélhessék ezt a varázslatos hétvégét.
