Abban a megtiszteltetésben volt része a Szent Erzsébet otthonnak és lakóinak 2023. október 25.-én, hogy ellátogatott hozzánk Balog Zoltán püspök, és régebben az Emberi Erőforrásokért felelős miniszter. Viszonylag hirtelen jött a látogatás híre, de annál nagyobb szeretettel fogadták őt a lakók, és a dolgozók. Előző nap a lakókkal diós kiflit sütöttünk, illetve nagyon finom pogácsa is sült a konyhában. Készültünk tiramisuval, répatortával, és gyümölcsökkel is. Másnap már mindenki izgatottan várta a püspök urat. A lakók szépen felöltöztek, mi pedig előkészítettük a teraszt a vendégek fogadására. Körülbelül fél tíz körül érkeztek meg a vendégek, addigra a lakók már a templomban gyülekezve várták az istentiszteletet. Nagyon szép istentiszteletet tartott. Elmondta röviden az élettörténetét, hogyan lett ő református lelkész, illetve hogy milyen szeretetszolgálatot teljesített. Beszélt az egyik hivatásáról az egyházi berkeken belül, mégpedig a katolikus, és a református egyház összetartásáról. Sajnos csak egy órácskát tudott velünk tölteni, mert repült délután tovább Pápua Új-Guineába felszentelni egy harangot. Sokat beszélgetett a lakókkal, kedvesen végigkérdezett majdnem mindenkit, hogy honnan származik, illetve mennyi idős. Nagyon érdeklődő volt és szívesen végighallgatta volna bővebben a lakókat. Remek délelőtt volt, eljött pár magyar látogató is a helyi közösségekből. Szép délelőttjük volt a lakóknak, és nagyon sokat jelentett neki ez a rövid látogatás is.
Egy másik nagyobb kaliberű esemény volt a palacsinta nap, amikor 140 darab palacsintát sütöttem a lakóknak, és délután megkóstolhatták. Szeretik, ha magyaros ízű ételeket kapnak, és azt még jobban szeretik, ha tudják, hogy egy magyar sütötte nekik. Nutellával, és eperlekvárral töltött palacsinták közül válogathattak.
Ezen kívül megrendezésre került az október 23.-ai megemlékezés is. Idén az én feladatom volt megszervezni. Mivel itt nagyon sok ’56-os disszidált, ezért érzékeny téma minden évben a megemlékezés. Úgy építettem fel a tematikát, hogy legyen egy bevezető, és egy lezáró megemlékező videó. A fő részt pedig a lakók visszaemlékezései, illetve saját versei tették ki. Gabriella, és Laci bácsi verset olvasott, Béla bácsi egy memoárt részletet olvasott fel. Laci bácsi részt vett a forradalomban, úgyhogy ő mondott pár mondatot az akkori budapesti történésekről, és körülményekről. Voltak, akiket még a mai napig nagyon érzékenyen érintett a téma, és az ünnepség. Büszkén emlékeztünk meg bátor honfitársainkról.
