Ahogyan az régen a guzsalyas esteken szokásos volt, a lányok és asszonyok kézimunkával, énekléssel és beszélgetéssel töltötték az időt, míg a legények és férfiak játékokkal, kártyázással vagy ügyességi feladatokkal foglalták le magukat. A Csöbörcsök februári guzsalyasa is hasonlóan indult: a kézimunka tekintetében ezúttal a keszkenők hímzése volt a fő tevékenység.
Volt, aki a monogramjával díszítette kendőjét, mások pedig valamely tájegység – például Vajdaszentivány vagy Rábaköz – mintáját rajzolták fel, majd hímezték a keszkenőjükre.
Az esemény látogatói hallhattak Szent Balázsról, akit a torokfájás és torokbetegségek gyógyítójaként tartanak számon. Balázs napjához különböző időjárásjóslások, termésvarázslások és népszokások, például a balázsolás is kapcsolódik.
A balázsolás során az ország bizonyos területein gyermekcsoportok maskarába öltözve – jelesül Balázs püspöknek és katonáknak öltözve – házról házra jártak, és mindent, amit a házigazdáktól kaptak – szalonnát, gyümölcsöt, pénzt – az iskolai tanítók jövedelmének kiegészítésére ajánlották fel. A népszokások ismertetése után Babits Mihály Balázsolás című verse is elhangzott.
A stuttgarti est ezúttal arra is lehetőséget adott, hogy a Csöbörcsök Táncegyüttes csoportjai közösen megtekintsék a nemrégiben megrendezett 50. Stuttgarti Magyar Katolikus Jótékonysági Bálon való fellépésükről készült felvételeket.
