A holnapért
Az egész lelkület és folyamat Peti-Peterdi Réka segítségével valósult meg, kezdve azzal, hogy a Trikolor pályázat legjobb képeit elhozta a Magyar Házba. Az ő közreműködésének köszönhető továbbá az egyedülálló lehetőség, hogy az ünnepi műsor keretében bemutassuk Novák Emil Vili és Laci című dokumentumfilmjét, mely a két operatőr '56-os szerepvállalását és az Egyesült Államokba vezető életútját dolgozza fel. Az ő érdemeihez tartozik a Magyar Ház ünnepi arculata és magának a műsornak a megszerkesztése is. Rendhagyó módon fellépett a tavaly 50 éves Kárpátok néptáncegyüttes, soraikban tudhatva a jelenleg ott tevékenykedő Kőrösi-Csoma Sándor ösztöndíjasokat: Vivit és Dénest. Sor került továbbá Szörényi Éva születésnapjának századik évfodulójára készült emléktábla és emlékfal Pereházy Miklós elnök által történt átadására. A méltó módon emléket állító tábla és fal elkészülte Varsányi Csaba, a Kárpátok táncegyüttes vezetőjének keze munkáját dícséri, az ünnepségen a vendégek körében üdvözölhettük Szörényi Éva két fiát is.
Laci és Vili
Történetek a Magyar Operatőr Iskoláról
Magyar dokumentumfilm exkluzív tartalommal
Zsigmond Vilmos olyan név, amely által fémjelzett munkásságot nem kell bemutatni Los Angeles magyarságának, de a világ filmes szakmájának sem. Nem meglepő, hiszen Oscar-díjas operatőrként elvitathatatlan és széleskörű elismertséget szerzett érdemeinek. De nem csak saját érdemeinek: A rangos díj átvétele során nem itteni “külföldi” stábjának, hanem otthoni tanárainak és egykori munkatársainak mondott köszönetet sikereiért. A fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond – aki saját bevallása szerint főiskolai mesterein kívül az olasz neorealistáktól és a francia újhullámosoktól tanult legtöbbet – tudását, méltó módon, többször is mesterkurzus keretében adta tovább a magyar operatőrtehetségeknek. Számtalan elismert és jeles alkotás áll háta mögött, de valódi jelentősége abban rejlik, hogy a magyar mesterektől elsajátított tudását, saját tehetségével és bátoságával ötvözve, beoltotta Hollywood temékeny világába, amely így felbecsülhetetlen mértékben gazdagodott a művészi megjelenítés terén. Erről az (élet)útról szól Novák Emil november 21-én bemutatott Laci és Vili című filmje, mely Budapestről Hollywoodba vezette Vilmost és Kovács Lászlót, korábbi osztálytársát és későbbi munkatársát. A két fiatal operatőr az 56-os események után, táskájukban csaknem tízezer méternyi friss filmfelvétellel érkeznek a filmgyártás tengerentúli fellegvárába. A filmben láthatók első alkalommal Kovács László egyetlen Magyarországon készített 16 mm-es felvételei.
Szörényi Éva, a forradalmár színésznő
Szörényi Éva 1917. május 26-án született. 1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián, majd a Nemzeti Színház tagja lett. Még ebben az évben megkapta első filmszerepét A nagymama című filmben. A sikeres bemutatkozás után sorra kapta a főszerepeket: Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), Halálos tavasz (1939), továbbá a Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940), hogy csak a legemlékezetesebb alkotásokat említsük.
A Nemzeti Színházban több rendezésben évekig alakította a három nagy magyar klasszikus főszerepet: Évát Az ember tragédiájá-ban, Melindát a Bánk bán-ban és Tündét a Csongor és Tündé-ben. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a fő karaktereket, a klasszikus drámák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darabjaiban is. 1952-ben Kossuth-díjat kapott, 1954-ben érdemes művész, 1955-ben kiváló művész lett s 1956-ig a Nemzeti Színház tagja maradt.
A Nemzeti Színház Forradalmi Bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, majd annak leverését követően családjával hazája elhagyására kényszerült. Szabó Sándorral és Bárczy Katóval Ausztriába távozott, majd pedig 1957-ben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol előbb a keleti parton majd Los Angelesben élt, egészen a 2009 december 1-jén bekövetkező haláláig.
Hivatását az USA-ban is folytatta, 1957-ben már főszereplőként láthatták az amerikai televízió nézői. Szabó Sándorral az emigráció színészeit összegyűjtve megalapította a New York-i Petőfi Színházat, ahol több éven keresztül játszott a színpadon. Számtalan jótékony célú előadást rendezett New Yorkban és Los Angelesben, például az árvízkárosultak és a határon túli magyar iskolák megsegítése érdekében. Több mint öt évtizeden át színházi és irodalmi előadásokat rendezett szerte a világon az amerikai kontinenstől kezdve, Nyugat-Európán át egészen Ausztráliáig.
Szörényi Éva nem csupán a magyar kultúra és művészet megbecsült képviselője volt, hanem az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének és eszmeiségének egyik legkiemelkedőbb ápolója. A Magyar Szabadságharcos Szövetség alapító tagját, a Remember Hungary 1956 Bizottság alapító tagját és örökös elnökét tisztelhetjük személyében.
