Budapesten születtem, de Vecsésen nőttem fel, a város és a vidék határán. Iskoláimat a már említett két helyen végeztem, egyetemi végzettséget a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán szereztem. Teológus-lelkész vagyok, egy évtizedes gyakorlattal. Sokféle élethelyzetet kipróbáltam, hiszen feleségemmel most már három gyermeket nevelünk. Laktunk falun és városon, többféle közösségben. Szerveztünk táborokat, kirándulásokat, összejöveteleket; vezettünk kisebb közösségeket, ifjúsági csoportokat, baba-mama kört, férfikört, s nagyobbakat is, mint például egy egyházközség. Belekóstoltam az élménypedagógiába és a lelki gondozásba is.

Emellett mindig is érdekelt, honnan jövök, milyen kultúrában gyökerezem. Épp ezért keresésbe kezdtem, s így lettem tagja egy magyar néptánccsoportnak, ezért kezdtem az íjászatot, és amikor csak lehetőségem adódott, ezért hallgattam át a Bölcsészettudományi Karra egyetemi éveim alatt. Mégis talán leginkább az idegen környezet volt az, ami markáns megerősítést jelentett: egy éven át Nagy-Britanniában éltem. A tapasztalatok sokat alakítottak, finomítottak rajtam, a tanulási folyamat azonban nem zárult le.

A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként szeretném, ha hasznára lennék egy olyan magyar közösségnek, amely talán még jobban tudhatja, milyen magyarnak lenni külföldön, mint én. Természetesen én is igyekszem tanulni ebből a tapasztalatból. Van elképzelésem arra nézve is, miként épüljön fel egy olyan támogató egyházi közösség, amilyet már a gyakorlatban is láttam. Remélem, ez utóbbit tekintve is partnerekre találok majd a külhoni magyar testvérekben.