Rendkívül szeretem az interkulturális közeget.
Egy Balaton melletti kisvárosban nőttem fel, majd tanulmányaim miatt Budapestre kerültem. A programszervezéssel és a gyermekekkel való kapcsolatom 2007-ben kezdődött, amikor fél évet Franciaországban töltöttem egy szabadidőközpont önkénteseként, ahol az ottani kollégákkal szabadidős foglalkozásokat szerveztünk három-tizennégy éves gyermekek számára. Mivel megszerettem ezt a korosztályt és a gyermekközeget, tanulmányaim mellett itthon is folytattam az önkéntes tevékenységet. Először hátrányos helyzetű gyermekek számára szerveztem játékos programokat, majd négy évig egy családsegítő központban zenés, mondókázós délelőttöket tartottunk. Kihelyezett segítőként egy általános iskolában az osztályközösségek támogatása és szabadidős tevékenységek szervezése volt a feladatom, nyaranként délelőtti gyermektáborok programjainak szervezésében, koordinálásában és lebonyolításában segítettem. Magyar szakos diplomám mellett ifjúságsegítő szakot és óvodapedagógiát is végeztem, jelenleg egy zenei óvodában dolgozom óvodapedagógusként.
Franciaországi tartózkodásom alatt nem találkoztam az ottani magyarokkal, a franciák viszont nagyon befogadóak voltak, így idegenként is részese lehettem egy közösségnek. Megtapasztaltam, hogy milyen mély és szerető kapcsolat alakulhat ki olyan emberek között is, akik nem ugyanazt a nyelvet beszélik.
Mindig kerestem a lehetőségét, hogy rendszeresen összejáró közösségek tagja lehessek. Így csöppentem bele a nemzetközi rendezvények világába, ahol azt tapasztaltam, hogy a résztvevők kulturális és vallási különbözőségeik ellenére is nyitottan fordulnak egymás felé. A néptáncos közösséggel pedig együtt járunk táncházakba, népdalkörbe, néptánc-találkozókra, de többször megfordultunk már Erdélyben is. Az utóbbi hónapokban két olyan továbbképzésen is részt vettem, ahol azt vizsgáltuk, hogyan segítheti a népi játék és néptánc módszertana a kisgyermekek mozgásfejlődését.
A Kőrösi Csoma Sándor Program segítségével szeretnék eddigi tapasztalataim felhasználásával különös hangsúlyt fektetni a kint élő magyar gyermekek anyanyelvi és zenei anyanyelvi nevelésére – mondókákon, énekes játékokon, népdalokon és a hangszeres zenén keresztül.