A budai királyi palota Mátyás király korában
A rendezvény kezdetén Tubák Csaba, a Bornemisza Péter Társaság titkára köszöntötte a jelenlévőket, majd Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója vette át a szót. Bevezetőjében emlékeztetett az előadás keretéül szolgáló Mátyás király-emlékévre, kiemelve, hogy a Mátyás király születésnapján, február 23-án kezdetét vett kolozsvári Mátyás-napokon a születés évfordulójára emlékezve 575 fáklyával vonultak az igazságos király szülőházához, több magyar emléket is érintve a városban. Bertényi Iván ennek kapcsán az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet, majd Tubák Csaba Végh András történész-régész bemutatása után kérte fel a vendéget előadásának megtartására.
Végh András vetített képes előadásában a budai palotáról fennmaradt hiteles történeti forrásokra, így kódexekben megőrződött képekre, leírásokra támaszkodva mutatta be a palota történetét. Elsőként az 1493-ból fennmaradt Schedel kódexben található fametszetet mutatta be, amely az egyetlen hiteles ábrázolásnak tekinthető. A Nürnbergi Krónikaként is számon tartott kódex metszete azon kevés források közé tartozik, amelyekhez a történészek és régészek visszanyúlhatnak, ha Buda középkori látványát, a palota felépítését szeretnék rekonstruálni. A történész emlékeztetett: a török kor után, jellemezően Buda 1686-os visszafoglalását követően semmisült meg az egykori palota. A pusztítás után azonban már nem építették vissza a lerombolt épületeket, az újabb, barokk palota sok esetben még az alaprajzokhoz sem igazodott.
Végh András a Schedel kódex mellett bemutatta Erhardt Schön 1541-ből való metszetét, amely szintén Nürnbergben készült, de egy 1543-as török miniatúrát is megmutatott, amely Szulejmán hadjárata alatt készült Budáról. Az ábrázolások mellett kitért a budai palota korabeli leírásaira, így Antonio Bonfini históriai munkájának egy-egy oldalára hivatkozott, amelyet egy könyv kötéstáblájából fejtettek ki. A leírás, ahogyan Végh András elmondta, ókori előképeket használ a palota leírására, amelyben előszeretettel használ a szerző görög kifejezéseket az épület egy-egy részletének lejegyzésekor. Ezáltal igen nehézzé válik a királyi palota rekonstrukciója, hiszen irodalmi toposzok gyűjteményét lehet olvasni soraiban.
Az előadás során a Vármúzeum igazgatója török kori leírásokat, a visszafoglalás során készült képeket említett még, amelyek a történészi és régészi munka alapjai lehetnek. Amikor Buda régészeti feltárásairól beszélt, a II. világháborút követő kutatásokról tett említést, amelyek során több épületrészlet került napvilágra. Ezen részletek azonban még mindig olyannyira töredékesek, hogy a történész szerint soha nem fogjuk tudni pontosan, hogyan nézett ki a budai palota.
Több kőmaradványt lehetett megtekinteni képeken az előadás keretében, amelyeket az 1945 és 1950 között zajlott feltárások során hoztak felszínre. Izgalmasak voltak azok a művészettörténeti párhuzamok, amelyek segítségével az előadó kísérletet tett a középkori palota szépségének bemutatására. Így például egy Budán feltárt ablakkeret-töredék hű mását lehet megtalálni Olmützben, amely példaként szolgálhat arra, miként nézhetett ki a palota reneszánsz udvara. Ugyanígy az a restaurált vörös márvány ajtókeret, amelynek rekonstrukciója ma a Vármúzeumban is megtekinthető, gyümölcsmotívumaiban teljesen megegyezik a firenzei Santa Maria Novella templom ajtókeretével. A késő gótikus építkezés maradványaiból megmaradt térgörbés boltozattöredékek egységben látásához a történész a prágai Ulászló-termet hozta fel példaként, amely szintén segíthet annak elképzelésében, miként nézhetett ki a királyi kápolna felső része.
Végh András kitért még az egykori palota különböző épületeire, majd néhány műtárgyat mutatott be, amelyek valószínűleg Mátyáshoz köthetőek. Az előadás legizgalmasabb pontja Mátyás egykori könyvtárának rövid bemutatása volt, amelyről csak leírásokból lehet tájékozódni. A korabeli török leírások megemlítik, hogy a könyvtár mennyezetét csillagképek ábrázolásai és feliratok díszítették, amelyek Mátyás király születésének időpontját, valamint cseh trónra lépésének idejét jelenítik meg. A képek a firenzei San Lorenzo sekrestyéjének arany és kék színeihez lehettek hasonlók. Az ég ábrázolása a felsőbb hatalom általi kiválasztottságot hivatott reprezentálni, ahogyan Mátyás címerének gyakori feltüntetése épületeken, kapukon, templomokon.
Az előadó végezetül egy újabb régészeti kutatás eredményéről számolt be, amely egy, a budai várban talált fehér márvány töredékkel kapcsolatos. A márvány töredéket sokáig Ferenczi István szobrász őrizte, s később kiderült, egy kút támfalának töredékéről van szó. Leírásokból tudjuk, hogy Verrocchio készített egy kutat Mátyásnak, amelynek felirata megmaradt. A kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a felirat beilleszthető a töredékbe, így valószínűsíthető, hogy Verrocchio kútja ténylegesen elkészült és megérkezett Budára, a királyi palotába.
Az előadást követően kérdésekre nyílt lehetőség, majd személyes beszélgetés keretében lehetett ismerkedni az előadóval, és további eszmecserét folytatni Mátyás király udvaráról.
