Montreáli "busójárás"

Farsangi nyílt nap a Magyar Iskolában

/ Gergely Katalin /
gergely.katalin képe
A farsang világszerte tradicionálisan a vidám mulatságok és lakomák időszaka. A leghangulatosabb, legérdekesebb és legnagyobb események a farsang utolsó napjaihoz köthetők. A „farsang farka” legalább három napig tart: hagyományosan farsang vasárnapjától húshagyó keddig ünnepeltek, de manapság sok helyen inkább a legutolsó farsangi hétvégén vannak a felvonulások, karneválok, fesztiválok.
Bevezető film és előadás a busójárásrólMindenki maga festette a maszkjátFánkevésre készenA nyílt nap résztvevői

A Montreáli Magyar Iskolában 2020. február 15-én ismét nyílt nap volt. Ezúttal a mohácsi busójárás és egyéb farsangi szokások megjelenítése volt a nap témája.

A mohácsi busójárásról a 18. századtól vannak feljegyzések, mégpedig leginkább a hozzá kapcsolódó szabályozásról, vagy éppen tiltásról. A mohácsihoz hasonló maszkos télűző népszokások Európa más országaiban is jelen vannak, de a busómaszkok és öltözék hagyományos jellege, valamint a megtartott szokásrend, a csónakkal való átkelés, a felvonulás, valamint egyéb szokáselemek egyedivé teszik a magyar hagyományt. A busójáráshoz egy helyi népi monda is kapcsolódik. Eszerint a török hódítók elől a dunai mocsárvilágba, a Mohácsi-szigetre menekült lakosok egy idő után megelégelték a törökök uralmát, és egy éjszaka csónakokkal átkeltek a Dunán. Vérrel festett faálarcokba és birkabőrbe öltözve különféle zajkeltő eszközökkel az éj leple alatt ráijesztettek az alvó ellenségre. Így sikerült  Mohácsról elkergetni a törököket, akik az  ijesztő maszkos alakoktól megrémülve végképp elmenekültek a városból.

A mohácsi busójárás 2009 óta az UNESCO szellemi örökség listáján is szerepel. Az eredetileg helyi néphagyományból mára világhírű idegenforgalmi látványosság lett.

A távolságot áthidalva a februári nyílt napon a Montreáli Magyar Iskolában is megidéztük a világhírű népszokást. A plakát már hetekkel korábban hirdette az eseményt, aminek hatására néhány látogató úgy érkezett, hogy valódi busójárásra számítottak... 

De milyen is volt a "montreáli busójárás" ?

A nyílt nap résztvevői bevezetőként megnéztek egy mohácsi busójárásról szóló, narráció nélküli kisfilmet. A magyar hagyomány szokásrendjét, az eseményekhez kapcsolódó történetet, a busók öltözetét, a félelmetes maszkok készítésének hátterét Gergely Katalin, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa ismertette.  Ezután következett a maszkok elkészítése, de ezúttal nem fából, hanem papírból, melyet mindenki maga színezett, nemcsak pirosra vagy feketére, hanem tarkabarkára - tetszése szerint. Némi segítségre azért szükség volt: a ragasztásban Török Tünde igazgatónő, az ollós műveletekben pedig a többi jelenlévő felnőtt segített.

Mire elkészültek a maszkok, már minden gyerek megéhezett, várták a megérdemelt farsangi fánkot. Azonban nem kistányérokban szolgálták fel ezúttal a fánkot, hanem némi ügyeskedéssel kellett megszerezni. A fánkevés ezúttal megpróbáltatás elé állította az édesszájú gyermeksereget. A csokis, lekváros finomságokat azonban végül mindenki megszerezte magának.

A jóllakott népség immár magára öltötte félelmetes maszkjait és a bundás öltözékét, majd következett a télűzés síppal, csörgővel, csengőkolomppal. Nyitrai Zsuzsa óvónő kreatív alkotása révén a tüzet is körbejárhatták a résztvevők. Meglepetésként az épület másik felében munkálkodó felnőtteket is meglepte rögtönzött bemutatójával a gyermeksereg. Végül, mintegy pihenésképpen, magyar animációs népmesével zárult a nyílt nap.

További képek:

https://www.korosiprogram.hu/galeria/kepek/farsangi-nyilt-montreali-magy...