Magyar származású geológust ismertek el Argentínában

HALLER MIHÁLYT AZ ARGENTIN NEMZETI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LEVELEZŐ TAGJÁVÁ VÁLASZTOTTÁK

/ Vágási-Kovács Anna /
vagasi.kovacs.anna képe
Méltán büszke a magyar közösség Haller Mihályra, akit ez év szeptemberében az argentin Nemzeti Tudományos Akadémia levelező tagjává választottak, elismerve munkásságát. Ez alkalomból kérdeztem Mihályt.

 

Amikor a gyökerek fájdalmas emlékeket is hordoznak, sokan nem őrzik identitásukat. A megélt viszontagságok ellenére a családja megőrizte a nyelvet, a kultúrát. Ön hogyan éli meg kettős identitását? 

Nagyon büszke vagyok kettős identitásomra. Úgy gondolom, hogy magyar származásom, valamint Argentínában való felnövekedésem és végzettségem, személyiségem része; és segített az intellektuális növekedésben és szakmai pozícióm elérésében. Továbbá az a tény, hogy egy magyar származású nőt vettem feleségül, az egész családomnak is különleges jelleget adott. 

Emlékszik a kezdetekre? Mi fordította az érdeklődését a természettudományok, a geológia felé? Miért lett geológus? 

Az utazás szeretete, a földrajz és a természet, valamint a kémia iránti megbecsülésem arra késztetett, hogy elhatározzam, hogy a – legalábbis Argentínában – legkevésbé ismert természettudományokat tanulmányozzam, amely a geológia. Geológusként kezdtem az Országos Földtani Szolgálatban, és amikor elegendő tapasztalatot szereztem, átmentem az akadémiai rendszerbe, például az egyetemre és az Országos Tudományos és Műszaki Kutatási Tanácsba. 

Munkásságának melyek voltak a legemlékezetesebb évei? 

Amikor szakmai pályafutásom elején sok terepmunkát végeztem, lóháton jártam végig az Andok hegyein, és helyi emberekkel éltem együtt, akiktől nagyon sokat tanultam a stratégiájukról, hogy hogyan lehet túlélni a várostól eltérő körülmények között. Éveket töltöttem a szakmai, tudományos ismeretszerzéssel, de mindenekelőtt az emberek megismerésével.

Mely kutatási eredmények tették a szakmában ismertté? 

A vulkánok vizsgálata kétségkívül nagy lépés volt. A kollégákkal együtt lehetőségünk volt megjósolni a Peteroa vulkán kitörését, és ennek eredményeként sokszor konzultáltak velünk. Az egymillió évnél régebbi Patagóniában kihalt vulkánok vizsgálata, amely a geológiában nagyon rövid idő, lehetővé tette számomra, hogy az eredményeket tudományos folyóiratokban mutassam be. Szerencsés voltam, hogy együtt dolgozhattam olasz, japán, sőt magyar kollégákkal is, akikkel nagyon jól megértettem magam, és olyan eredményekre jutottunk, amelyek felkeltették a világ más részeiről érkező kollégák figyelmét is. 

Mely eredményekre a legbüszkébb? 

Személy szerint, arra, hogy feleségemmel, Bartha Katival együtt alapíthattunk egy családot, amelyre nagyon büszke vagyok. Szakmailag pedig arra, hogy hozzájárulhattam Argentína egyes részeinek geológiai ismereteinek gyarapításához, amelyek 30 évvel ezelőttig, geológiai szempontból alig voltak ismertek.

Milyen elismerést kapott a Nemzeti Tudományos Akadémiától az elmúlt hetekben? Mit jelent ez az elismerés? 

A Buenos Aires-i Nemzeti Tudományos Akadémia felvett levelező tagként. Ez az alapítás magába foglalja a tudományhoz való hozzájárulásom elismerését, és arra késztet, hogy hozzájáruljak az Akadémia céljaihoz, a kutatás tanulmányozásához és előmozdításához. A Buenos Aires-i Nemzeti Tudományos Akadémia (ANCBA) egyik legfontosabb küldetése az ismeretátadás mellett a kutatás iránti lelkesedés átadása általában a nyilvánosság, de különösen a fiatal tanárok számára. 

Sokat költözött, sok helyet, tájat látott. Önnek mit jelent az otthon? 

Volt szerencsém utazni, tanulni és részt venni tudományos találkozókon. Hiszem, hogy az otthonom ott van, ahol a családom van, ez a horgony, amelyhez mindig visszatérek, és ahol most a gyökereim vannak. 

Szokták mondani, hogy alföldiként az ember a síkság végtelenségét tartja a legszebbnek, míg hegyvidékről származva a hegyekben leli örömét. Az Ön szívéhez mely vidék áll a legközelebb? Miért? 

Számomra a hegy egy munkahely, úgy, mint a tanterem egy tanár számára. Ezért részesítem előnyben a síkságot és a tenger partját, ahol nem érzem magam munkában.