A Niagara körzetében fekvő Wellandra az első bevándorlók 1906-ban érkeztek. Hat esztendővel később már hatvan-hetven családból állt a wellandi magyar kolónia. A tömeges bevándorlás és az ország nyugati részéből való áttelepedés csak 1924-ben kezdődött, amikor a helyi gyárak és az újabb wellandi csatorna építésénél bőséggel akadt munka.
A Weallandi Magyar Önképzőkört 1921. június 26-án alapították, első elnöke Ferenczi János lett, aki a Zala megyei Söjtörről származott. Ferenczi János kitűnő szellemi képességű ember volt, az ő nevéhez fűződik az alapszabály megfogalmazása, valamint az első székház megépítésének gondolata is.
Az 1924. május elsején elfogadott és hivatalosan bejegyzett alapszabály a kör célját a következőkben foglalja össze: „… az itt élő magyarságot egy táborba egyesíteni, ahol a tagság szellemi fejlődését kell mindenek előtt szem előtt tartani és fejleszteni. Az Önképző Körben fejleszteni kell a magyar nyelvet és kultúrát úgy, hogy a szülőhaza iránti szeretetet ébren tartva méltóképpen kifejezésre kell juttatni a befogadó haza iránti kötelességeket és lojalitást. Cél továbbá, hogy a tagok betegség, vagy halál esetén segélyben való részesítése. Mindezen túl társas összejövetelek szervezése, műkedvelő előadások rendezése, dalkör és sportcsapatok szervezése, a magyarság testi és szellemi fejlődésének előmozdítása érdekében.”
Ferenczi János elnök a Buffaló-i Híradó 1924. június végi számában felhívással fordult Welland és környéke magyarságához, melyben többek között ezt írja: „Honfitársak! Ne legyen a mi nemzetünk a legutolsó Kanadában. Fogjunk hozzá egy szívvel, egy lélekkel és építsünk egy szép magyar otthont magunknak… Mi bízunk abban, hogy a wellandi magyarság örömmel fog támogatni bennünket és rövidesen felemelt fővel és büszkeséggel tekinthetünk közös vagyonunkra, egy szép magyar otthon épületére.”
Az építkezés elindításához gyűjtést rendeztek, s 1924 júniusára 1200 dolláros összeg volt a birtokukban, melyből ötszáz dollárért vásárolták meg a telket a Hellems utcában. Az építkezés megkezdéséhez azonban többre volt szükség, így két tag: Ferenczi János és Kovács István adott 1500 dollárkölcsönt, hogy a banktól megkapják az 3500 dolláros hitelt, melyet azután három év alatt vissza is fizettek. Így épült fel 1924 végére a szép Magyar Ház, amelyet nagy örömünnep keretében avattak fel 1925. január elsején. Egész Ontario tartományban ez volt az első magyar egylet, amely saját székházban működött.
1956-ban, a forradalom leverése után újabb hullámban és nagy számban érkeztek a magyarok Kanadába, így Wellandra is. Az Önképzőkör sem maradt tétlen, s már november 4-én gyűjtőbizottság alakult a menekültek megsegítésére. Az anyagi segítségen túl használt bútort, ruhát, cipőt adományoztak nagy mennyiségben. A bevándorlók Wellandon nem csak otthonra találtak, hanem melegszívű és segítőkész barátokra is.
A 95 éves évforduló ünneplése idén egybe esett az 1956-os forradalom 60. évfordulójára történő emlékezéssel és az '56-osok köszöntésével is, így október 30-án, e kettős jubileum jegyében telt az ünnep a Magyar Házban.
A zsúfolásig megtelt, magyar színekkel feldíszített nagyteremben, Welland parlamenti képviselője, Ontario régió képviselője és Welland polgármestere is megköszönte és méltatta a Magyar Ház és az itt tevékenykedő honfitársaink hosszú évek alatt végzett munkáját és a magyar közösség fontos szerepét Welland kulturális, közösségi életének alakításában. A rózsák városa, Welland így tisztelgett a legelső kanadai magyar közösség, a Wellandi Magyar Önképzőkör kilenc és fél évtizedes munkássága előtt.
