„A magyar nyelv: létem, jövőm és reményem.” (Juhász Ferenc)
Kárpátalján születtem és nőttem fel, egy olyan közösségben élek, ahol a magyar nyelv ismerete, a nyelvmegtartás valószínűleg egyet jelent a nemzeti megmaradással. Tanulmányaimat a beregszászi főiskolán végeztem, ahol évről évre egyre jobban tudatosult bennem, hogy a magyar kultúra, a magyar nyelv megőrzése fontos szerepet játszik majd az életemben.
Az elmúlt évek során voltam irodai munkatárs jótékonysági alapítványnál, a helyi érdekvédelmi szervezet munkatársa, a helyi TV21 Ungvár tévécsatorna alkalmazottja. Sőt, egy nyarat gyerektáborban dolgoztam az USA-ban. Mivel az eddig megtett út nem feltétlen egy lokálpatrióta útjához hasonlít, azt azért mindig szem előtt tartottam, hogy a magyar közösség része legyek, és legjobb tudásom szerint gyarapítsam és segítsem azt.
A felsőoktatásnak köszönhetően rengeteg közösségben megfordultam, ezáltal fejlődtem, és szélesedett az egyéni látóköröm. Nyitott vagyok az új lehetőségekre, és nem riadok vissza a kihívásoktól.
Az oktatás tannyelvén, tartalmán keresztül a közösség jövője, megmaradása, identitásának és nyelvének megőrzése elősegíthető és fenntartható. Ezen elv mentén törekszem arra, hogy a dublini közösség hasznos tagja legyek, nyelvi otthonosságérzetük megmaradjon s a DIÓ-ban és Corvinusban a nebulók megismerhessék a „Mi szavunk járását”.