Ünnepi szimpózium a Magyar Tudomány Napja alkalmából
A rendezvénnyel az volt a fő célunk, hogy az argentin diaszpórában élő, illetve a diaszpórához szorosan kötődő személyek közül különböző diszciplínák művelőit szólítsuk meg: szakterületükre vezető útjuk, legfontosabb eredményeik ismertetésén túl arra kértük a meghívottakat, mondják el, magyarságuk, illetve kettős, argentin és magyar identitásuknak milyen szerepet tulajdonítanak pályájukban. Megható, nagyon tanulságos, egyúttal felemelő válaszokat kaptunk a rendezvény során, amelyen végül kilenc tudós, illetve kutató vett részt.
A programot a rendezvény megszervezését kezdeményező dr. Gelényi Csaba nagykövet köszöntője nyitotta meg. A hazánkat Argentínában, Uruguayban és Paraguayban is képviselő diplomata korábban maga is működött oktatóként, illetve kutatóként: a Corvinus Egyetemen nemzetközi kapcsolatokkal, illetve közgazdaságtannal foglalkozott. A diaszpóra kulturális, tudományos életének pártfogásáról ismert nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar tudomány napja helyett helyesebb a magyar tudomány ünnepéről beszélni. A magyar tudományosság kiemelkedő alakjai és eredményei között tartjuk számon Nobel-díjasainkat (Szentgyörgyi Albert, Teller Ede stb.), de nem feledkezhetünk el a számtalan egyéb világraszóló magyar invencióról sem (például a Neumann János által kifejlesztett számítógépről vagy a Jedlik Ányosnak köszönhető első elektromos járműről). A példák mellett elhangzott, hogy fontos feladat a tudomány „marketingje”: számos világhírű találmány magyar feltaláló eredménye, noha ez sok esetben nincs is az (argentin) köztudatban; ugyanakkor napjainkban különleges jelentősége van a valódi tudományos eredmények terjesztésének, az áltudományos, hamis információkkal szemben. Ebben maguknak a tudományt művelőknek, de általában mindannyiunknak felelősségünk van.
A szimpózium szervezésekor a meghívottakat négy kérdés mentén kértük válaszadásra:
1. Jellemezze az Ön által művelt tudományterületet (nagyon rövid bemutatás)
2. Tudományos tevékenységében, az elért eredményeiben milyen szerepet tulajdonít magyarságának / kettős identitásának?
3. Eredményei közül mire a legbüszkébb? Pályáját végiggondolva, mi áll a szívéhez a legközelebb?
4. Az Ön magyarsága tudományos tevékenysége mit ad(ott) a tudományterülethez, az egyetemes és a magyar tudományossághoz?
Az első megszólaló dr. Székásy Miklós egyetemi tanár, az MTA köztestületének külső tagja volt. Miklós évtizedeken keresztül vegyipari területen dolgozott. Magyar tudósok pályáiról írt publikációi jól ismertek a diaszpórában; tudománytörténeti konferenciák rendszeres meghívottja, pl. 2018-ban Budapesten, a Párbeszéd Házában „Magyar jezsuiták működése a perui alkirályságban” címmel tartott előadást. 2003–2014 között az Ars Hungarica elnöke volt. Zenei kulturális munkájáért 2010-ben az argentínai Bicentenáriumi éremmel, 2011-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Székásy Miklós Budapesten született, angol-magyar elemi iskolába, majd a piarista gimnáziumba járt. A kegyesrendiek iskolája alapítása óta híres kitűnő oktatóiról: Hevesi György és Oláh György Nobel-díjasaink is ebben az intézményben tanultak. Miklós megemlékezett neves fizika tanáráról, Öveges József professzorról. Miután a hatodik osztályt követően szüleivel emigrált, a Buenos Aires-i egyetemen (UBA) szerzett PhD diplomát kémiai szakon aranyérem kitüntetéssel, mint osztályelső. A genfi egyetemen végzett posztgraduális tanulmányokat. Általános és szervetlen kémia tanára volt a Buenos Aires-i egyetemen, kvantum és ipari kémia tanára a mérnöki főiskolán. Több vegyipari vállalat igazgatója volt, az országos kémiai kamara alelnöke, az ottani külkereskedelmi bizottság elnöke és ebben a minőségben a latin-amerikai tárgyaló összejöveteleken az argentin delegáció elnöke. Nyugdíjba menetele után a Northwestern University és Harvard egyetemen végzett menedzseri kurzusok alapján szervezett szemináriumokat tárgyalási stratégiákban.
Benedek Zsuzsi a Buenos Aires-i Egyetemen oktat, a latin-amerikai magyar diaszpóra legnépszerűbb, legfelkészültebb magyar nyelvtanára. Végzettsége szerint építész, de magyar mint idegen nyelv oktatásával foglalkozik hosszú ideje. 2013-ban magyar állami kitüntetést (Magyar Ezüst Érdemkeresztet) kapott munkájáért. Lenyűgöző előadásában anyanyelvünk néhány csodálatos jellegzetességére mutatott rá, illetve köszönetet mondott mindazoknak, akik hivatása kiteljesedésében bármiben is segítették. Megható volt, amikor a számára kedves emlékek közül Kányádi Sándor költő biztatására 2017-ben megjelent könyvének – „Az Óperenciás-tengeren is túl. Gondolatok a magyar nyelvről” – bemutatóját is kiemelte, amire a költő jelenlétében került sor.
Prof. Dr. Haller Mihály geológust, vulkanológust a Buenos Aires-i Tudományos Akadémia a közelmúltban levelező tagjává választotta. Mihály az egyik legjelentősebb magyar főúri család leszármazottja, ősei az Erdélyi Fejedelemség történelmében is fontos szerepet játszottak, illetve a későbbiekben is, felmenői közül pl. Vay Ábrahám egyike volt a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását adományaikkal lehetővé tevő arisztokratáknak. Haller Mihály egyike a legtiszteletreméltóbb tudósoknak, aki kiemelkedő tudományos eredményei mellett nagyon büszke családjára, származására és kettős identitására.
Dr. Haller Sofía történész, tanár Prof. Dr. Haller Mihály kisebbik lánya, a Buenos Aires-i magyar óvoda leglelkesebb kis tagjának édesanyja. Disszertációját „La historia marítima del Atlántico Sur y el litoral patagónico: circulación de especies en el contexto social global (s. 19)” címmel írta és védte meg kiváló eredménnyel. Kettős identitásának tulajdonítja nyitott gondolkodását és megközelítésének eredetiségét, ami kutatásai során és disszertációja írásakor is érvényesült.
A következő meghívott Zsonda Márk kulturális antropológus, régész, a Kőrösi Csoma Sándor Program korábbi ösztöndíjasa volt. Márk az elmúlt években az Argentínában élő magyar diaszpóra közösségei mellett végzett munkája elismeréseképpen kapta „Villa Angela kulturális nagykövete”, illetve Chaco kormányzójától „A chacoi kormány magyarországi képviselője és külügyi tanácsosa” címeket. Márk a Pécsi Tudományegyetemen folytat posztgraduális tanulmányokat, a Geopolitika, geoökonómia és politikai földrajz Doktori Iskolában. Márk egyedülálló módon ismerte meg Chaco tartomány magyar leszármazottait, de Venezuelában is hónapokat töltött, az ott élő magyar diaszpóra megismerésének és kutatásával céljával.
Dr. Zombory Gabriella hispanista, irodalomtörténész, műfordító és filológus. Doktori disszertációját a közelmúltban védte meg az ELTE BTK Spanyol Nyelvi és Irodalom Tanszékén, ahol évek óta tanít is. Gabriella kutatóként és fordítóként is kiválóan ismeri a latin-amerikai irodalmat és színházat. Nézőpontja nagyon érdekes, mert Argentínában született, a diaszpórában, ezért is ismeri nagyon jól ezt az országot és annak magyar diaszpóráját. Helyzete és eddigi szép pályája logikusan adták a kérdést: az argentin magyar diaszpórából Magyarországra települve, gyökerei mit jelentenek számára, és milyen hatással vannak a karrierjére.
Wagner Carolina a Kodály Egyesület vezetőjeként megható előadás keretében mutatta be Kodály Zoltán pedagógiai elveinek és a híres Kodály-módszer gyakorlati alkalmazását.
Sylvia Leidemann az Ars Hungarica zenei és kulturális egyesület, illetve kórus művészeti vezetője. Az Ars Hungarica kimagasló művészi sikerei és a magyar tudománydiplomáciában betöltött kiemelkedő jelentősége közismertek. Sylvia is az MTA Köztestületének külső tagja, immár 10 éve. Zenetudósként és barokk zenei források kutatójaként számos nemzetközi elismerés birtokosa, egyaránt aktív az argentin és a magyarországi tudományos, illetve művészeti életben.
Gabriela Wagner a zeneterápia nemzetközileg elismert művelője, kutatója, az Universidad del Salvador professzor emeritája. A diaszpórában élők többsége Gabrielát a Mindszentynum elnökeként ismeri, de ezenkívül nagyon sokat tett a zeneterápia ügyéért Argentínában. Fontos tisztséget töltött be a Zeneterápia Világszövetségében, amelynek sokáig elnöke is volt.
2005-ben az ausztráliai Nemzetközi Szövetség elnökévé választották, 2008-ban ő volt az argentin zeneterápiás világkongresszus elnöke is. Jelenleg a CEMIC Egyetemi Intézet vendégprofesszora az Orvostudomány és Művészet Programban.
Jóllehet a program során végül nem szólalt meg, de jelen volt Mariana Leidemann, neves építész, Sylvia Leidemann testvére is. Kiemelkedően értékes kutatási teljesítményei közé tartozik Buenos Aires város építészetével és építészeti örökségének megőrzésével kapcsolatban végzett munkája. Feldolgozta a Kálnay testvérek építészetét, akiknek hagyatéka a mai napig meghatározza Buenos Aires építészeti arculatát.
A délután során számos tudományterület különböző egyéniségű művelőjét, az argentin magyar diaszpóra, egyúttal a magyar tudományosság nemzetközi elismertségű büszkeségeit hallgathattuk meg. Többen közülük szavaikkal ars poeticájukat, hitvallásukat fogalmazták meg. Moderátorként is különleges érzés kerített hatalmába, hiszen örömmel kísérhettük figyelemmel, ahogy a résztvevők egymás sikereinek, eredményeiknek, imponáló példájuknak örültek és elismeréssel adóztak. Jó érzés volt látni, hogy ki-ki egy kicsit jobban megismerhette a másikat, magyar honfitársként és nagyszerű tudósként, kollégaként is. Ahogy a diaszpórában élők a magyarság részét képezik, úgy a diaszpóra tagjai által elért eredmények, tudományos teljesítmények egyúttal a magyar tudományosság hírnevét is öregbítik, annak szerves részét képezik. Rendezvényünkkel reményünk szerint ezt sikerült bemutatnunk.
Az online rendezvény felvétele megtekinthető:
