A magyar mesterségek megmentése a cserkészek téli táborában
Az edmontoni 26. Prohászka Ottokár Cserkészcsapat idén is megszervezte téli táborát, amelynek a Sylvan Lake elnevezésű tó melletti Kuriakos kemping adott otthont. A háromnapos hétvégi táborban a Calgaryból érkező cserkészekkel együtt mintegy 44 táborozó vett részt. Az idei tábor témája a magyar mesterségek megmentése volt.
A tábor története egy jövőbeli világból indult, ahol az emberek már nem foglalkoznak hagyományos mesterségekkel, mivel a robotok és a mesterséges intelligencia mindent elvégez helyettük, az ősi magyar kézművesség és hagyományok eltűnőben vannak, és a modern világ vezetői úgy döntenek, hogy végleg eltörlik őket.
A program péntek este a keretmese ismertetésével kezdődött: a gyerekek az ellenállás vezetőivel egy titkos, erdei búvóhelyre szöktek, ahol egy örömteli táncház vette kezdetét, egészen addig, amíg meg nem jelentek a robotruhába öltözött cserkészvezetők.
Egy rövid robotbemutató után félretéve az ellentéteket, a tábortűz körül robotok és ellenállók kézen fogva, meghitt hangulatban megnyitották a tábort. A takarodó tizenegy óra körül volt, hiszen másnap nagy nap várt a táborozókra: vissza kellett utazniuk a többszáz évvel korábbi Magyarországra, hogy begyűjtsék a kiveszőben lévő tudást.
Szombat reggel a napot torna, szemle, zászlófelvonás és egy bőséges reggeli – 100 tojásból sütött rántotta, virsli és kakaó – indította. Ezután a gyerekek útnak indultak a portálon keresztül. Egy akadálypályán átjutva érkeztek meg az első mesterhez, Fazekas Ferihez, aki a fazekasság rejtelmeibe avatta be őket. Ezt követően Mézeskalács Mimi irányítása alatt sajátíthatták el a mézeskalács díszítés tudományát.
Ebédre finom csirkehúsleves és túrós tészta várta az éhes táborozókat. Délután a nemezkészítés ősi mesterségét tanulták meg, amely során minden őrs elkészíthette a saját nemezállatkáját. Készültek malackák, lovacskák, tehenek, ludacskák és báránykák. A kézműveskedés után egy hatalmas kiütőcske-játékban a hagyományok őrzői győzelmet arattak a robotok felett, ami nagy diadal volt.
A vacsora – gulyásleves és palacsinta – mindenkinek jól esett. Az esti tábortűznél a gyerekek rövid színdarabokkal mutatták be, mely mesterségekben jobbak az emberek, mint a robotok. Ezután játék és ének kíséretében Pék Petra megtanította a kürtőskalács sütésének fortélyait a tűz parazsa felett, ami mindenki számára nagy élmény volt.
Vasárnap reggel a melegszendvics illata ébresztette a táborozókat, amely erőt adott a nagy végjátékhoz: a honfoglalóhoz. A játék során a gyerekeknek különböző kérdések megválaszolásával és próbatételek teljesítésével kellett visszahódítaniuk Magyarországot a robotoktól. Mondanom sem kell, hogy a cserkészgyerekek hatalmas győzelmet arattak, amely biztosan örök emlék marad számukra.
A tábor egy utolsó közös ebéddel, majd takarítással zárult. A hazautat a legtöbben végigaludták az intenzív hétvége után, de az biztos, hogy ez a tábor maradandó élményt nyújtott mindenkinek.
