30 különböző kulturális kincsről hallhattak az idősek. Ezek között szerepelt a mindenki által jól ismert mohácsi busójárás. A nemrégiben hungarikummá vált magyar solymászat. A matyó népművészet és a kalocsai népművészet, valamint a Táncház módszer is. A módszer a több mint négy évtizede létező táncház-mozgalom keretei között alakult ki, magába foglalva a Kárpát-medencei magyarság és a hazai kisebbségek népzenei és néptánc kultúráját. Szintén ide sorolhatjuk a népzenei örökség Kodály-koncepció szerinti megőrzését. Szó esett még a 100 Tagú Cigányzenekar művészi és hagyományőrző teljesítményéről, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrájáról és a Fertő-tó szépségéről is. Érdekes volt megtudni, hogy a magyar huszár, mint nemzetünk jelképe is a hungarikumok sorában található.
Bemutattam az 1000 éves Pannonhalmi Bencés Főapátságot és természeti környezetét, híres könyvtárát, ami a világ legnagyobb bencés gyűjteményét foglalja magába. Megemlítettem a magyar tanyát – az Alföld egyedülállóan tipikus vidékies településformájának tekinthető településképződményét, külterületi lakott helyet, – amely szintén kulturális örökségünk része. Nem beszélve a halasi csipkéről, valamint a különféle porcelánjainkról, mint a Herendi, Hollóházi, vagy Zsolnay porcelán. Előbbit a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben csodálhatjuk meg, ami szintén helyet foglalt a hungarikumok között.
A kulturális örökségek kategóriájába tartozó hungarikumok közül a legújabb a csíksomlyói búcsú, ami idén került a listára. Két hangszert is ide sorolhatunk, az egyik a magyar cimbalom, a másik a tárogató nevezetű hangszerünk. Szintén érdekesség, hogy a Kassai-féle lovasíjász módszer, mint sportág is a kulturális örökségek között szerepel. Továbbá szó esett még többek között Hollókőről, a Vizsolyi Bibliáról és a Hortobágyi Nemzeti Parkról is.
Az előadásom így épült fel: minden hungarikumról elmondtam egy rövid összefoglalót, majd körülbelül öt perces videókban a narrátor bővebben mesélt az adott kulturális örökségről, az előadást fényképekkel illusztráltam. Minden egyes „kincs” bemutatása után rövid párbeszédek alakultak ki, amelyekben az idősek a bennük feltörő emlékekről számoltak be.
A lakók nagyon élvezték ezt a délutáni programot, érdekesnek tartották és még sokáig emlegették.
