A szentmiséket március közepe óta a Villa Angela-i hívek is csak rádión, illetve internetes közvetítés révén tudják követni. Sokunk számára ez eleinte nemcsak szokatlan, hanem fájdalmas is volt. A járványügyi helyzet miatt bevezetett korlátozások előtt tanúja lehettem, hogy itt még a hétköznapi miséken is sokan vesznek részt, a vasárnapi szentmisék, illetve a dicsőítő estek alkalmával pedig zsúfoltan tele van a templom. Virágvasárnap (Domingo de Ramos) elmaradt a szokásos körmenet, Jézus Jeruzsálembe való bevonulására az ilyenkor szokásos körmenet helyett csak a templom kapujára erősített pálmaágak emlékeztettek. A nagyheti szertartások során is a hívek legnagyobb része csak közvetítés révén tudott bekapcsolódni a liturgiába. A szertartások bizonyos elemei is elmaradtak most. A feltámadási mise előtt elfogódva gondoltam rá, hogy ez a húsvét milyen másként alakul idén…
Húsvétvasárnap reggel ragyogóan sütött a nap, derült kék volt az ég. A templom előtt pálmaágakkal és virágokkal gazdagon díszített autó állt a templom bejárata előtt. A feltámadási szentmise után a lengyel plébános, Radek atya, kezében tartva az Oltáriszentséget, kijött a templomból az utcára. Néhányan, akiknek megadatott, hogy ott lehettünk, segítettünk neki a terepjáró platójára való felszálláskor. Szinte el sem hittem, amikor intett és megengedte, hogy beszállhassak az autóba. Az atya szentségi áldást adott és indulhatott az autós körmenet, amelynek során a város utcáin, a település különböző negyedeiben található kilenc kápolna felé haladtunk. Az emberek az otthonaik előtt, a járdán, illetve a kápolnák közelében várták Jézust, a rendkívüli egészségügyi helyzet miatt hozott rendelkezéseket tiszteletben tartva. A körmenetről készült drónfelvétel erre a linkre kattintva megtekinthető.
Mindenki áldást kapott, megkülönböztetés nélkül: gyermekek és felnőttek, anyák és apák, nők és férfiak, fiatalok és idősek egyaránt. Most nem a hívők jöttek a templomba, hogy megünnepeljék a feltámadást, hanem maga Jézus jött el a város lakóihoz. Nehéz megfelelő szavakkal leírni a könnyekig meghatott emberek látványát, akik őszinte örömmel, ujjongva, dicsőítő énekekkel és imádságokkal köszöntötték Jézus Krisztust, aki legyőzte a halált. Felejthetetlen emlék marad egy kisfiú köszöntése, aki Jézust mint legjobb barátját üdvözölte, integetve és teljesen egyszerű, személyes szavakkal: „¡Hola, Jesús, hola!!"
A felvonulás élén egy hangszóróval ellátott autó haladt: a helyi zeneiskola tanára gitárral kísért énekébe maguktól bekapcsolódtak az utcán lévők. Voltak, akik táncoltak, sokan sírtak. Mások letérdeltek és könnyekkel a szemükben köszöntötték szívhez szóló módon a feltámadt Jézust:
„Me puede faltar todo en la vida. Me puede faltar hasta la vida. Pero nunca quiero que me falte el deseo de amarte hasta el final... Hasta a locura te amo Señor ... ya no quedan dudas en mi corazón. De que te amo. De que te amo Señor”
„Lehet, hogy minden hiányzik az életben. Hiányozhat még az élet is. De soha nem akarom, hogy megszűnjék bennem a vágy, hogy szeresselek Téged ... Az őrületig szeretlek, Uram ... nincs kétség a szívemben, hogy szeretlek, szeretlek Uram.”
Egy pillanatig arra gondoltam, hogy bár közel vagyok Jézushoz, hiszen végig a kocsival kísérhettem, mégis, akik az utcán voltak, ők látják Őt. Azután, látva ezeknek a testvéreknek a tekintetét, a meghatódott és boldog arcokat, megértettem, hogy Jézus a szemükben van, minden hálás pillantásban ott van az élő Isten szeretete, aki húsvétkor végighaladt Villa Angela utcáin.
Fotók és videó: Jorge Hernán Cardozo
