Cserkészebéd

A katolikus egyház és a cserkész szervezet szimbiózisban működik egymással. A szoros kapcsolatnak egyik jele, hogy ezt a nagy eseményt a hagyományhoz híven egy mise előzte meg. Ez alkalommal Mezei András atya kiemelten beszélt az „igazságosság” fogalmáról, különböző vetületeiről és a gyűlöletről, haragról, illetve ennek gyógymódjáról a szeretetről. A szertartást a templomi kórus éneke és orgonajátéka tette még emelkedettebbé.

Ezt követte a Cserkészebéd és műsor, ami 12:30–től kezdődött. Már a templomban a nagy számban összegyűlt embersereg is jelezte, hogy a clevelandi magyarság számára fontos eseményről van szó. Ezt tovább tetézte a jegypénztár előtt hosszan kacskaringózó sor. A rendezvényen több mint 300 vendég és cserkész jelent meg és ennek kapcsán 325 adag ebéd készült, így bátran kijelenthetjük, hogy egy teltházas eseményről beszélünk. A dekoráció hűen tükrözte a cserkészek szimbólumait és ezáltal nagyszerűen idomult az ünnepi alkalomhoz.

A program Horváth Mihály – Cserkészbarátok Köre Elnök – ünnepi köszöntő beszédével indult, aki méltóképpen üdvözölte az egybegyűlteket és beszélt a cserkészet alapításáról.

Ezután Nádas Krisztina parancsnok mutatta be és tüntette ki az új tiszteket, segédtiszteket és őrsvezetőket. Kihangsúlyozta, hogy ezek az ifijak vezető kiképző táborban vettek részt, ahol külön vizsgát tettek magyar irodalomból, földrajzból, történelemből, cserkész ismeretekből, sőt esetenként management tárgyból is. Megköszönte az idősebb cserkészek és szülők támogatását az újabb cserkész generáció kinevelésében.

A vezetők bemutatása után Györky József a cserkészház parancsnoka egy powerpointtal illusztrált beszámolót tartott a clevelandi cserkészház 30 éves múltjáról. Előadása közben kitért az 1989-es szerződésre a cserkészet és az egyház között, illetve az álmok életben tartására, hiszen kezdetben nem jósoltak túl sok esélyt a szervezet fennmaradására és az összefogás következtében mégis 30 éve működik ugyanazon a helyszínen.

Az előadást egy újabb vetítéssel egybekötött bemutató követte, amit ifj. Gráber István tartott. Beszédében kép illusztrációval felelevenítette a múltat, beszélt arról, hogyan segítette a cserkészház újra tervezését és kivitelezését, illetve édesapjáról, aki elsőként adományozott az új épület javára. Beszédében megemlíti, hogy most már igazi hagyománya van a háznak hiszen több mint 100 éve működik.

Az előadások után Mezei András atya köszöntése és asztali áldása következett. A közös imádság Muhoai Kornél lelki üdvéért, az idős és fiatal cserkészekért szolt.

Az első főétel a májgombóc leves Magyar Erzsi néni receptje alapján és tiszteletére készült. Az ízletes leves után egy újabb színes vetítéssel egybekötött előadást hallhatott a közönség.

Pigniczky Eszter főszervező, az idei évben megrendezendő jubileumi táborról tartott összefoglalót. Bemutatójában köszönetet mondott azon cserkészeknek, akik 1945-ben elhozták nyugatra a cserkészet szellemiségét és értékeit. Az ötévenként megrendezendő tábor logójáról, fő jelmondatáról „Építsünk Országot” és fő célkitűzéseikről „Építsünk Nemzetet a Diaszpóra Összefogásával” beszélt. Megemlítette, hogy az idei tábortéma a „Szent István Intelmei” lesznek, illetve, hogy a világ nagyon sok részéről érkeznek táborlakók. Beszélt a technikai megoldásokról például „Jubi” Tv, Bocskai Tv, és egyéb elérhetőségekről.

Ezek után felszolgálták a főételt: alföldi töltött karajt paprikás krumplipürével és vöröskáposztával, illetve desszertként somlói galuskát.

A közelgő események hirdetései után a tombola következett. Tizennégy, Dr. Bakos Ildikó által összeállított ízléses csomagot sorsoltak ki. A kisebb cserkészlányok kitartóan és lelkesedéssel árulták a sorsjegyeket. A játékot és a cserkészek koordinálását Szentkirályi Judit szakszerűen vezette.

A rendezvény nagyon jó hangulatban zajlott, de ahhoz, hogy egy ilyen esemény zökkenőmentes legyen, a háttérben még sokan dolgoznak. Kik ők? 

• Elsősorban a konyha személyzete: a szakácsok és kukták. A főzést Györky Judit és Tábor Krisztina vezették. Mellettük még 20-25 szorgos kézpár segítette az ízletes ebéd létrejöttét.  
• A pincérek, akik ezúttal is a cserkészekből tevődtek össze. Pontos szervezés volt, hogy ki melyik asztalért felel.
• A jegyeladók, akik értékesítették a jegyeket, hogy ezáltal több támogatás jusson a cserkészek számára. Név szerint: Peller Ildikó, Klóbits Judit.
• A dekorációt a nagyobb cserkészlányok állították össze. Így elegáns kinézetet biztosítottak a teremnek és az asztaloknak.

És még talán jó pár embert meglehetne említeni, akik nélkül ez az esemény nem jöhetett volna létre.

De mi is a küldetése és célja a „Cserkészebédnek”? mondhatjuk a cserkészek támogatása és hogy sok ember összegyűl egy helyen. Szerintem, ha alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet és az eseményt, ennél sokkal többről van szó. Összetartásról, egy közös eszme iránti elkötelezettségről, alázatról, önkéntes munkáról, vidámságról, csapatmunkáról, a generációk összekapcsolásáról, életre szóló barátságokról, egy nevelési formáról, a magyar kultúráról, egy nemzetről szól. Amikor tiszteljük egymást és megmaradunk a különbözőségek árnyalataiban, de mégis egyek vagyunk és egy közös eszmét képviselünk.

Nagy élmény számomra, hogy én is részese lehettem ennek az „egynek” és betekintést nyerhettem egy ma is – az anyaországtól nagyon messze, egy másik kontinensen lévő – aktívan együttműködő közösségnek.