Interjú az előadóval
Mi a szakterületed, és hogyan kerültél a Bar Ilan Egyetemre?
Magyar nyelv és irodalom szakon végeztem, tanári diplomám van. Még az ELTE-n kezdtem el a doktori tanulmányaimat, de az élet úgy hozta, hogy Izraelben kötöttem ki. Nehézzé vált több ezer kilométerről folytatni a tanulmányaimat, ezért jelentkeztem a Bar Ilan Egyetemre.
Mi a tapasztalatod mint anya a két-, vagy háromnyelvű családban felnövekvő gyermek nyelvelsajátításáról?
Nem egyszerű, de megéri. Mi három nyelvet használunk napi szinten, mindent megteszünk, hogy ne váltsunk a nyelvek között egy-egy megnyilatkozáson belül. A gyerekeink felismerték, hogy kivel hogyan kell beszélni. Minden lehetséges módot megragadok, hogy a magyar nyelv elsajátítása ne maradjon le a héber mögött. Napi szinten több órát töltünk együtt, sok mesét olvasunk, egy-egy applikációnak köszönhetően gyakran beszélnek magyarországi családtagokkal, kertészkedünk, kirándulunk, tévét csak magyarul nézünk, évente többször hazalátogatunk és nyaranta heteket töltünk otthon. Tematikus dolgokat csinálunk, amikor lehetőség van a szókincsfejlesztésre.
Mit ajánlsz azoknak a szülőknek, akik mindkét fél anyanyelvét párhuzamosan szeretnék átadni gyermeküknek?
Kitartást és sok-sok kreativitást. Mindenképpen képezzék magukat a témában, szakcikkeket olvassanak, hacsak tehetik.
Mi a legelterjedtebb hiedelem a kétnyelvűségről, amit cáfolni tudsz?
Kétnyelvűséggel kapcsolatosan a kódkeverésről rengeteg negatív hiedelem látott napvilágot. Tény, hogy azok a gyerekek, akik párhuzamosan sajátítanak el két nyelvet, gyakran váltanak kódot, de ez főleg az első években van jelen, másrészt kétnyelvűekkel folytatott kommunikációban váltanak, amikor egynyelvűekkel beszélgetnek, drasztikusan csökken a kódváltás, akár teljesen el is tűnik.
Miért fontos számodra a magyar nyelv továbbadása?
El nem tudnám képzelni, hogy más nyelven beszéljek a gyermekeimmel. Ez az anyanyelvem és ők vannak olyan szerencsések, hogy két anyanyelvük is lehet, akkor miért ne legyen?!
