Kossuth Lajos Emléknapot tartottak Clevelandben
Kossuth 1852-ben érkezett Amerikába a kongresszus meghívására, hogy adományt gyűjtsön a szabadságharc folytatására, illetve hogy népszerűsítse eszméit és politikai nézeteit. Féléves itt-tartózkodása alatt közel 500 beszédet mondott, ékesszólásával és ambíciójával elbűvölte az amerikaiakat, akik a saját szabadságeszméik igazolását látták törekvéseiben. Később több szobrot emeltek a tiszteletére országszerte, megyét, várost, parkot neveztek el róla, egyedüli magyarként szobra van a washingtoni Capitolium Szabadság-előcsarnokában, de számos egyéb módon is őrzik az emlékét. A clevelandiek büszkék arra, hogy városukban készült el az első egészalakos Kossuth-szobor, amelyre a látogatás 50. évfordulóján, 1902-ben fél év alatt összegyűjtötték a pénzt, s hat olyan honvéd katona közreműködésével leplezték le, akik harcoltak az 1848-49-es szabadságharcban. Igaz, akkor a város főterén, a Public Square-en szerették volna felállítani, ám azt egy másik nemzetiség, a szlovákok megvétózták. Óriási tömeg, több ezer ember vett részt az avatáson, mint ahogyan arról a korabeli Vasárnapi Újság fotóval illusztrált cikke otthon is beszámolt.
Erről az eseményről is megemlékeztek az emléknapon, mint ahogyan a Kossuth amerikai útját övező legendákról és más történelmi tényekről is. Többen idézték az Ohioi Törvényhozó Testület előtt Columbusban elmondott híres beszédét a demokráciáról, amely a későbbi amerikai elnök, Abraham Lincoln gettysburgi szónoklatát inspirálta. Bár a kétórás műsor előadói eltérő nézőpontból közelítették meg a témát, az ünnep origója mégis a clevelandi Kossuth-szobor volt. A múlt és az elődök iránti tisztelet jeleként a helyszínen, majd a díszteremben is kiállították azokat a szalagokat, valamint azt a Budapest székesfőváros által küldött zászlót, amelyekkel a szobrot Kossuth születésének 100. jubileumán, 1902-ben felavatták.
A délutáni koszorúzáson a helyi magyar közösségek nevében Szentkirályi Endre, az Egyesült Magyar Egyletek elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy noha most sokkal kevesebben jelentek meg, mint 116, illetve 35 évvel ezelőtt, az a 20 magyar szervezet (8 templom és 12 egyesület), amelyeket képvisel, 2018-ban is sokat tesz a nemzetért, a hazáért és a közügyekért, amihez történelmi nagyjaink mutatnak példát. Folytatva ezt a gondolatot, az ünnepi műsor eloszlatott néhány tévhitet azzal kapcsolatban, hogy Cleveland a második legnagyobb magyar város. Mégsem mondható jelentéktelennek, hiszen a legfrissebb adatok szerint is 4-5000 azoknak a száma, akik beszélnek magyarul, és aktívan részt is vesznek a közösségi életben. Ennek köszönhetően „Cleveland magyarsága él és virul”. Ezt mutatja a hagyományok ápolása, illetve az olyan új kezdeményezések megszületése is, mint a Kossuth-emléknap. Somogyi Lél, a Magyar Társaság bizottsági tagja és az Árpád Akadémia főtitkára a koszorúzáson és a műsoron is angolul köszöntötte az egybegyűlteket, majd a szobor történetéről és a 80-as évekbeli újraavatásáról értekezett. Dr. Mezei László, a miskolci Kossuth Lajos Koszorúja Alapítvány elnöke Kossuth szülőfalujából, Monorról hozott földet szórt a talapzatra (l. a fenti fotót), felidézve a régi hagyományt, amelyhez személyes kötődése is van. Nagyapja volt a községi főbíró, aki az anyaföldet vitte a New York-i Kossuth-szobor 1928-as felavatására, egy közel 500 fős magyarországi küldöttség élén. Az emléknap egyik fénypontja az erről a „zarándoklatról” készült korabeli dokumentumfilm levetítése volt, Mezei László jóvoltából és személyes kommentárjaival.
Hess János ezredes előadása a Kossuth-emléknapon
A Magyar Honvédséget Hess János ezredes, Washingtonba akkreditált véderő attasé képviselte, aki előadásában Kossuth hadvezéri és diplomáciai tevékenységét méltatta, s szabadságeszméi okán a legfontosabb kapocsnak nevezte Amerika és Magyarország között. A megemlékezésen Kossuth életét és a szabadságharcot a Clevelandi Magyar Történelmi Társulat, Könyvtár és Irattár archívumából válogatott, 150 képet tartalmazó összeállítással illusztrálták. Hargitai István, a Bocskai Rádió munkatársa a Kossuth Amerikában című beszédének végén az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. A clevelandi 34-es számú Zrínyi Ilona leánycserkészcsapat tagjai pedig fiatalos jókedvvel Kossuth-nótákat énekeltek a program megkoronázásaként.
Az emléknapot szervező Fazekas Róbert, a Nyugat-oldali Magyar Evangélikus Egyház gondnoka végül elmesélte, hogyan találták meg Mihály Ernő bácsival, a kelet-oldali evangélikus templom 92 éves felügyelőjével az egykori Buckeye magyar negyedben a Kossuth Iskolát, s hogyan akadtak rá a mára üresen álló épületben elhelyezett időkapszulára. Noha az alapkő beázott, s ezzel jónéhány dokumentum is tönkrement, Róbert megmutatta a doboz tartalmát és felolvasott egy levelet. Megható volt hallgatni a 64 évvel ezelőtti alapítók utókorhoz intézett szavait, s a jövőbe, a magyarság megmaradásába vetett reményüket.
A 34-es számú leánycserkészcsapat fellépése
A rendezvényen több egyházi felekezet is lerótta tiszteletét. Ft. Mezei András atya, a római katolikus egyház plébánosa a szoboravatáson vett részt, a protestáns felekezetek vezetői pedig az ünnepi műsoron mondtak áldást. Nt. László Imre, a házigazda Nyugat-oldali Magyar Református Templom lelkésze tartotta a nyitóimát, Nt. Tóth Péter László loraini református lelkész az összefogásért imádkozott, majd Nt. Tamássy Éva evangélikus lelkész magyarságért szóló imája zárta a műsort, amelynek elején felcsendült az amerikai, a végén pedig a magyar himnusz.
A tartalmas és jól sikerült emléknap pezsgős koccintással és tortával ért véget. A meghívott előadók, a közönség és a szervezők is elégedetten nyugtázták, hogy fontos küldetést vállaltak a régi hagyomány felújításával, amit érdemes folytatni és továbbadni a fiatalabb generációknak. Hiszen, ahogyan az egyik előadó megfogalmazta: az amerikai magyarok büszkék lehetnek arra, hogy Kossuth egykor jelentős hatást gyakorolt az Egyesült Államokra, ezért mindent meg kell tenniük, hogy neve és eszméi ne merüljenek feledésbe.
