A vendégek között találkozhattunk még néhány alapító taggal, évek óta lelkes segítőkkel és frissen taggá vált kisgyermekes anyukával is. Az est fényét emelte részvételével és ünnepi köszöntőjével Müller Adrienn, Magyarország svédországi nagykövete és Bihari Szabolcs a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) elnöke is. Természetesen Mészáros Márta, az egyesület jelenlegi elnöke is köszöntötte a résztvevőket. Mi sem mutatja jobban a Svédországban működő szervezetek szoros kapcsolatát, mint az, hogy a Malmőben működő két klub elnökasszonyai egy-egy csokor virággal köszöntötték a szülinapos szomszédot.
60 év egy ember életében is rengeteg változást rejt. Mindez egy szervezet életében megsokszorozódik. Itt nem egy-egy ember életéről van szó, hanem a 60 év alatt több száz emberéről. A vezetőség és a tagok szeme láttára cseperednek fel gyerkőcök, válnak felnőtté. A jelenlegi és korábbi vezetőség áldozatos munkáját a SMOSZ díszoklevéllel jutalmazta.
Mészáros Márta, Valcz Judit, Aluuan Gabriella és Erdei Borbála jelenlegi vezetőségi tagok büszkék lehetnek önfeláldozó munkájuk eredményére, egy aktív, fiatalos, sok embert megmozgató egyesületre.
Az asztaloknál helyet foglaló embereknek az életében jelenős szerepet tölt be az egyesület. Mindenki más és más miatt érzi azt, hogy tagja, részese szeretne lenni ennek a csapatnak. Nem véletlenül használtam a csapat szót. A tagok a mozgatórugói az egyesületnek, mindenki szabadon jöhet az ötletével és a megvalósításhoz megkapja a kellő segítséget a vezetőség tagjaitól. Jól működő kapcsolat ez. Állandó változásra nyitott, élő kötelék van a vezetőség és a tagok között. Ahogy honlapjukon is írják, legnagyobb értéküknek magát a közösséget tartják!
A meghívóban az állt, hogy egy vacsorával egybekötött rendhagyó színházi előadással fogják megünnepelni az egyesületet. A színházi produkció egy felejthetetlen jelenetekből összeállított előadást jelentett, mely a Kultúrfórum 60 évéből szemezgetett. A FeR Produkció színészei könnyeket csaltak a legtöbb résztvevő szemébe. Hol a vicces jelenetek, hol pedig megható vagy éppen fájdalmas emlékek hívták elő azt a könnycseppet. Fejes Rita, Berki Adrienn, Bodor Géza és Szecsődi M. László által megelevenedtek az első lundi fecskék napjai, a nyelvórák vicces jelenetei, a honvágy tárgya és a rendezvényszervezés nehézsége is.
A vacsorával kezdődött a születésnapi buli kötetlen része, mely hajnalig tartott, és akkor is a tánctól fáradt lábak vetettek véget neki. A táncparketten együtt ropta fiatal és idősebb, a lényeg az volt, hogy együtt legyünk.
Attól a pillanattól kezdve, hogy csatlakoztam a szervezéshez, végig éreztem, hogy a vezetőség és a tagok szíve együtt dobog. Mindez azért, hogy életben tartsák a Lund és környékén élő magyarokban a magyarságot, az összetartozást és a magyar kultúra utáni vágyat!
Gratulálok a Lundi Magyar Kultúrfórumnak az évfordulóhoz, és legalább még ennyi sikeres évet kívánok neki!
