Aki elsétált február 4-én, szombaton este Bécsben a Schwedenplatz-on a Bécsi Magyar Otthon első emeleti ablakai alatt, talán még a lépteit is lelassította, hogy parányit meghosszabbíthassa a kiszűrődő zene és jó hangulat hallgatásának élvezetét. Odabent a zalaegerszegi Harangláb Népzenei Együttes: Schreiner Jenő, Kovács Péter és Varga Zoltán húzta a nótát, de úgy, hogy annak senki sem tudott ellenállni: egy idő után már a közönség is velük énekelt, mi több, a Tánczos házaspár, Zoli és Kinga egyszer csak, nevéhez hűen, a táncot is ropni kezdte! Mindazok között, akik elfogadták a Nemzeti Együttműködési Közösség, a Zalai Harangláb Egyesület és a Kaláka-Club meghívását, voltak, akik ismerték már a Harangláb Zenekart, hiszen három évvel ezelőtt is ők muzsikáltak itt a Központi Szövetség nagytermében, de többen akadtak olyanok is, akik ezúttal fedezték fel a több mint harminc éve alakult, világot bejárt, többszörösen díjazott zenészhármast, akik minden szempontból belopták magukat mindenki szívébe: a zenéjükkel-játékukkal éppúgy, mint kedves mosolyukkal-szavaikkal és hangszereiken látható, sokat kifejező szimbólumaikkal.
A neves székely rímfaragó, Széllyes Sándor néhány vidám történetének felolvasásával e sorok írója is csempészett derűt a farsangi estbe, a soproni kékfrankostól még inkább korgó gyomrok éhségének csillapításáról pedig a „bál” háziasszonya, Fetes Kata gondoskodott; ízletes, gazdag gulyásleveséről azóta is áradozik mindenki.
Nehezen ért véget az este, néhányunk számára legalábbis mindenképpen: valahányszor indulni készült valamelyikünk, felcsendült még egy dal, aztán még egy és még egy… és mi maradtunk. Nehéz volt elszakadnunk a húrok és a vonók hangjától. Szerencsére hazavihettük magunkkal az együttes legújabb, Átimennék a Murán… című CD-jét, így a farsangi mulatság után sem maradtunk Harangláb-dallamok és -ritmusok nélkül. Jómagam legalábbis hallgatom a CD-t azóta is, s közben azon tűnődöm, vajon mikor lesz alkalmam újra meghallgatni előadásukban a Nád a házam teteje és a Kicsiny falum ott születtem én… és a többi sok-sok-sok kedvenc népdalomat. Remélem, nem túlságosan sokára.
Innen Bécsből pedig egyetlen üzenetünk van a Harangláb Népzenei Együttes számára: Vissza! Vissza! Vissza!...
Fotók: Miklós Tünde
Harangláb Népzenei Együttes
A Harangláb Népzenei Együttes 1985-ben alakult Zalaegerszegen. Korábban már a Zalai Táncegyüttes kísérőzenekaraként működött, de önálló nevét ekkor vette fel. Alapító tagjai: Schreiner Jenő prímás, zenekarvezető, Szíjj Ferenc másodprímás, Kocsis Csaba kontrás és Pál Éva nagybőgős. Később más zenészek is megfordultak az együttesben tagként vagy kisegítőként. A ma trióként működő csapat jelenlegi felállása: Schreiner Jenő zenekarvezető prímás – hegedű, ének, nagybőgő, dob, ének, Kovács Péter – három- és négyhúros brácsa, hegedűkontra, furulya, duda és Varga Zoltán – nagybőgő, ütőgardon, tekerőlant, ének, koboz, háromhúros brácsa. Önálló koncertzenekarrá válásuk után néptáncegyüttesek, népdalkörök (több mint ötven csoport) színpadi kíséretén túl megkezdték saját fellépéseiket, táncházakban muzsikálásaikat, kiállítás-megnyitókon, hangszerbemutatókon és más rendezvényeken való közreműködésüket.
A zenekar fő profilja az autentikus hangszerfelállású magyar népzene hagyományhűségre törekvő előadásmódja, amelybe a teljes magyar nyelvterület népzenei dialektusai beletartoznak. Különösen is szívügyüknek érzik szűkebb pátriájuk, Zala megye folklórkincsének az ápolását is, id. Horváth Károly és Vajda József gyűjtéseire támaszkodva. Ezt kezdetben elsősorban néptáncegyüttesek – a Zalai Táncegyüttes, Kiszöv táncegyüttes, Siófok, Szentgrót, Zánka, Balatonszentgyörgy, Arvisura, Kerka, Karos, Georgikon, Bujka, Göcsej, Fonyód és más néptáncegyüttesek – zenei kíséretével tették, de később számos önálló, koncert jellegű felkérést is kaptak, így ezt a feladatot is kiválóan, sokszínűen és változatosan látják el.
Az együttes a népzene mellett magyar nóták, csárdások, keringők, foxok és operettslágerek bemutatását is vállalja. A több mint három évtized során szívesen működtek közre színházi produkciókban a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színházban, így a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Csárdáskirálynő, az Úri muri, a Marica grófnő, a Liliom, az Indul a bakterház, a Csíksomlyói passió és a Parasztopera darabokban. Olyan neves művészekkel léptek színpadra, mint Nemcsák Károly, Kaszás Géza, Szőke Zoltán, Egervári Klára, Bot Gábor, Debrei Zsuzsanna, Hertelendy Attila, Balogh Tamás, Ecsedi Erzsébet, Farkas Ignác, Gáspár Sándor, Egri Kati, Eperjes Károly, Epres Attila, Trokán Péter, valamint olyan rendezőkkel dolgoztak együtt, mint Merő Béla, Bereményi Géza, Bagó Bertalan, Halasi Imre vagy Paolo Magelli.
Európa szinte valamennyi pontján jártak már és eljutottak Afrikába, Amerikába és Ázsiába is. Huszonkilenc országban zenéltek eddig. Rendszeresen muzsikálnak a külhoni magyaroknak, főleg a határmenti településeken élő nemzettársaiknak. A Harangláb már több éve a Székelyudvarhelyen tartott Gyümölcsfesztivál zenekara és ugyancsak visszatérő vendége a Zalaegerszeg németországi testvérvárosa, Kusel környékén évente megrendezett mezőgazdasági vásároknak is. Többször megfordultak más testvérvárosokban is, így például a szintén németországi Marl-ban, Marosvásárhelyen, a lengyelországi Krosnóban, a boszniai Zenicában és a finnországi Varkausban. Rendszeresen részt vesznek a testvérvárosokból Zalaegerszegre érkező küldöttségek szórakoztatásában is.
Munkájának elismeréseként a Harangláb Népzenei Együttest a Magyar Rádió a Bonyhádon megrendezett amatőr művészeti csoportok találkozóján népzenei különdíjjal, Zalaegerszeg városa pedig 2010-ben Zalaegerszegért-díjjal ismerte el.
Eddig három CD-jük jelent meg: a Szép Zalában születtem, a Zala megye az én hazám és az Átimennék a Murán… címűek. A különböző tájegységek zenéi mellett mindegyiken két-két zalai csokor is megszólal, tanúsítva kötődésüket. Saját hanghordózóikon kívül a Katonaság – nagy uraság című, a Gyenesdiási Dalárda és a Gyenesi Négyes egyedülálló kezdeményezésén, a 100+2 katonadalt tartalmazó háromkorongos kiadványon is zenélnek.
A zenekar tagjai 2007-ben megalakították a Zalai Harangláb Egyesületet, melynek legfőbb feladatai közé tartozik a magyar néphagyományok, azon belül is a magyar népzene, néptánc, népviselet értékeinek ápolása, őrzése határon innen és túl. Mottójuk: „A kultúra olyan, a köznapi ember számára is érthető és élvezhető üzenetet hordoz, bármely művészeti ág esetében, amely hozzájárul a közösségfejlesztéshez, a kulturális örökségünk megismerésén keresztül fiataljaink magyarságtudatának erősítéséhez.”
