A rendezvényt Varga János atya, a Pázmáneum rektora nyitotta meg, köszöntötte a meghívott előadókat, művészeket, vendégeket, a szobrászművészt, Rieger Tibort, Prokopp Mária prof. em., művészettörténészt és Török Máté énekest, dalszerzőt, a Misztrál együttes tagját, valamint Dr. Legeza Lászlót.
A könyvbemutatón először Prokopp Mária mutatta be a 144 oldalas albumot, amely betekintést nyújt a művész köztéri alkotásaiba és kisplasztikáiba. A könyv szerkesztésében Török Máté mellett Legeza László vett részt. A kötethez Kozma Imre atya írt ajánlást és a képekhez fűzött tanulmányával Prokopp Mária segít az olvasót közelebb hozni a műalkotásokhoz.
A professzornő előadásában részletesen ismertette Rieger Tibor alkotásait a kivetített képek segítségével, egy képzeletbeli országjárással bevezette az érdeklődőket a szobrászművész köztéri alkotásainak szimbolikájába. A közönség többek között megismerte Rieger Tibor által megformált Jedlik Ányos és Czuczor Gergely alakja mellett a győri József Attila kompozíciót, a mosonmagyaróvári az 1956-os sortűz áldozatainak emlékművét, a fehérgyarmati Életfa alkotást, a bronz reliefre átfogalmazott Koronázási Palástot, a Balatonbogláron megtalálható Teleki Pál szobrot, az 1848-as, a II. világháborús és a Memento 1941-1945 emlékműveket, a pannonhalmi bazilika millenniumi kapuját. Valamint a művész egyetlen ausztriai szobrát, a Mindszenty szobrot, melyet 2006. november 25-én avattak fel a bécsi Irgalmasok Kórházának aulájában, abban a kórházban, ahol 1975. május 6-án Mindszenty József hercegprímás, bíboros elhunyt.
A rendezvény második részében Varga János atya beszélgetett Rieger Tiborral, felelevenítették első találkozásukat, majd a szobrászművész gyermekkorát, életútját.
Rieger Tibor Gyálligeten született 1940. január 10-én. Szülei Csallóközbe, Alistálra, majd Királyfiatarcsára költöztek. A családot a II. világháború után 1946-ban áttelepítették Levélre, az általános iskolás éveit már itt töltötte. 1954-ben a győri bencés gimnáziumba került, ahol Bánhegyi Jób tanította a művészettörténetet. Negyedikes gimnazistaként beiratkozott a győri képzőművészeti körbe, amelyet Alekszovics László vezetett. 1959-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Pátzay Pál tanítványa volt. Alkotásai számos egyéni és válogatott csoportos kiállításon szerepeltek, és közgyűjteményekben, így például Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában, vagy Győrben a Xantus János Múzeumban láthatóak művei. Jelenleg Óbudán alkot. Mintegy félszáz szobra, alkotása díszíti hazánk köztereit és épületeit, amelyek elkészítésére megbízásait zömmel pályázat útján nyerte el. Művei több magyarországi városban, így például Budapesten, Győrben, Levélen, Niklán, Hévízen, Kecskeméten, Mosonmagyaróváron, Pannonhalmán vagy Szentlőrincen is megtalálhatók.
Varga János rektor atya a pódiumbeszélgetés közben, Rieger Tibor szakrális művészetéhez két részletet olvasott fel Szent II. János Pál pápa Levél a művészeknek című írásából:
„Senki nem képes jobban megérezni valamit abból a pátoszból, mellyel Isten a teremtés kezdetén nézte kezének alkotásait, mint ti, Művészek, akik a Szépség alkotó mesterei vagytok. Ennek az érzésnek az utórezgése csillant föl számtalanszor a tekintetben, mellyel ti, bármely kor Művészei lebilincselve a hangok és szavak, színek és formák titokzatos hatalmától megcsodáljátok tehetségtek alkotását, s ugyanakkor észlelitek benne a Teremtés titkát, melyben Isten, mindenek egyedüli Teremtője bizonyos módon részesít benneteket.”
„Kívánom nektek, Művészek szerte a világon, hogy ösvényeitek vezessenek el a szépség azon óceánjához, ahol a csodálkozás megrészegült csodálattá és kimondhatatlan örömmé válik. Kívánom nektek, hogy a föltámadott Krisztus misztériuma, akiről az Egyház ezekben a napokban olyan örömmel elmélkedik, inspirálja munkátokat. Kísérjen titeket a szentséges Szűz Mária, a Tota Pulchra, az 'Egészen Szép', akit a művészek annyiszor ábrázoltak, s kiről a nagy Dante a Paradicsom sugárkoszorújában ezt mondja: „És láttam e játéknak és daloknak tüzében olyan szépséget kacagni, hogy a szentek szemei fölragyogtak.”
A könyvbemutatón fellépő Török Máté, a Mistrál együttes tagja felidézte, hogy Magyarországnak a 19. századig nem volt "törvényesített" himnusza. Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, eleitől fogva) volt. A közönség a verséneklő művész előadásában meghallgathatta a Szent István himnuszt, a Boldogasszony Anyánk éneket, majd a pódiumbeszélgetés után Török Máté Babits Mihály: Psychoanalysis Christiana megzenésített versét adta elő.
A résztvevők a rendezvény zárásaként közösen elénekelték a Himnuszt.
