Nagy készülődés előzte meg a november 19-én megtartott táncházat ugyanúgy, ahogy mindig lenni szokott. A Carpathia lelkes szervezőcsapata ez alkalommal is kitett magáért.
Mivel a táncház hetében egy sütővel kevesebb állt rendelkezésükre, az asszonyok mellet most férfiak is beálltak a sütödébe, hogy legalább 15 különböző ízű és formájú sütemény kerüljön a pultra. Így a vendégsereg mind a tíz ujját megnyalhatta a sok finomság után. A hazai hangulat megteremtését a hazai ízek is segítették. Mindenki jóllakhatott a lencselevesből, a töltött káposztából és a szalámis szendvicsekből.
Adventhez közeledve az egyesület karácsonyi vásárt is rendezett, ahol az erdélyi gyógyteáktól kezdve a színes nyakkendőkön, karácsonyfadíszeken, nemezárukon keresztül a csipkeangyalokig mindenféle gyönyörű kézműves terméket meg lehetett vásárolni.
Most másodszorra berendeztek be babasarkot a táncházban: egy óriási járókával, szőnyeggel és fajátékokkal, hogy a sok családra gondolva a babák is teret kapjanak, és ők is biztonságosan mulathassanak kortársaikkal.
A kézműves műhelyek igen különlegesre sikerültek, hiszen csipkét lehetett verni, szádfával szalagot fonni, és csuhéból adventi asztaldíszeket készíteni.
A talpalávalót a Bekecs együttes szolgáltatta, a gyerekeket és felnőtteket Kiss Zsolt és Tálas Ágnes táncoltatták meg gyönyörű dalokat énekelve.
Ezen az éjszakán, a szilágysági táncok tanítása után a folk kocsmában Kalotaszeg és Mezőség vidékét idézték meg a hangszerek, a cipőtalpak, csapások, csujjogatások, és a szoknyák suhogása.
A táncház lényegét tökéletesen megtestesítik ezek az éjszakák, ilyenkor valóban otthon érezheti magát az ember.
Mikor megkérdeztem valakit, aki még sohasem volt táncházban, mi a véleménye róla, csak annyit mondott: szuper jó.