Előadás a Kodály módszerről Hágában
A magyarok nemcsak tudósainak nagy száma vagy a korszakos jelentőségű tudományos áttörést hozó felfedezések által nyertek széles körben elismerést a nagyvilágban, hanem gazdag zenei örökségük révén is. Általánosan elfogadott tény, hogy az 1970-es években indult nagy népzenei és táncházi mozgalom, valamint Kodály Zoltán zeneoktatási koncepciója korunk egyetemes zenekultúrájának legjelentősebb magyar értékei.
Kodály Zoltán szerint a művészeti nevelés és ezen belül a zene művelése, miközben érzelmi világunkat gazdagítja, élesíti elménket is, és pontosan ezáltal teljesíti ki emberi létünket. Kodály humanista zenepedagógia koncepciójának a lényege: a lélek és az értelem harmonikus kinevelése.
Kodálynak a zenei nevelés szerepéről és gyakorlatáról alkotott elképzelései (Kodály-koncepció) legkiválóbb tanítványainak erőfeszítései révén beépültek a hazai köz- és szakmai zeneoktatásba, s a magyar gyakorlat évtizedek óta vonzó a külföldi szakemberek számára.
Nemes László azt a címet adta előadásának, hogy A Kodály módszer: a zenei nevelés gyakorlata és szerepe a fiatalok oktatásában. Nála kevés avatottabb ismerője van a témának, hiszen a Hágai Királyi Konzervatórium szaktanára a Zeneakadémián tanult zeneoktatást és kórusvezetést, majd Kanadában, az albertai egyetemen szerzett doktori fokozatot kórusvezetés szakon.
Pályája kezdete óta a kórusoktatás és a kórusvezetés harmonikusan egymás mellett él zenei tevékenységében. Tizenkét évig volt a Magyar Rádió Gyermekkórusának társkarnagya Thész Gabriella mellett. 1997-ben tért haza Kanadából, ezt követte tizenöt év a kecskeméti Nemzetközi Kodály Intézet élén három cikluson keresztül.
Ma már világszerte a Kodály-ihlette zenei nevelés egyik vezető szakértőjeként ismerik Nemes László Norbertet, akit 2023 szeptemberében a holland Nationale Koren, azaz Nemzeti Kórusok társművészeti igazgatójává neveztek ki. A holland Nationale Koren intézményéről tudni kell, hogy négy énekkarból áll, ezek a Nemzeti Gyermekkórus, a Nemzeti Fiúkórus, a Nemzeti Ifjúsági Női Kórus és a Nemzeti Ifjúsági Vegyeskar.
9-29 éves fiataloknak kínálnak énekkari élményt, illetve a legkisebbeknek 6 éves kortól. Hetente tartanak próbákat kis csoportokban, részt vesznek zenekari és operai projektekben, például az amszterdami Concertgebouw-ban, és rendszeresen szerveznek bemutatkozási lehetőségeket.
A magyar zenész Irene Verburg társművészeti vezetővel együtt ezzel Wilma ten Wolde nyomdokaiba lépett, akinek művészeti vezetésével a Nationale Koren előkelő pozíciót szerzett Hollandia zenei életében. A Hágai Királyi Konzervatóriumban a kórusvezetés fő szaktanára, emellett tagja a Kodály-koncepció szerinti zenei mesterképzés tanárképző csapatának is.
Mostani előadásában kiemelte a Kodály-koncepció néhány legfontosabb jellemzőjét, és kitért a zenei nevelés fontosságára a fiatalok életében. Erről így nyilatkozott egy korábbi, a Parlandónak adott interjújában:
„Minden műhelyfoglalkozáson, minden előadásomban, minden fontos vezérszónoklatomban hangsúlyoztam, hogy Kodály a népdalt, mint fontos kulturális és esztétikai értékű zenét nagyon fontosnak tartotta az iskolai nevelésben. A magyar népzene nyelvén keresztül a fiatalok a két magyar géniusz, Bartók és Kodály művészetét, zenei nyelvét is képesek megérteni. Kodály felismerte továbbá, hogy nem csak szép és fontos a népdal, hanem egyszerűségénél fogva alkalmas arra, hogy a zene alapelemeit megismertesse a fiatalokkal. A népdal esztétikailag és a magyar értékek szempontjából nagyon fontos zenei anyag, ami egyúttal közvetlen és egyszerű. Ez a kettősség adja a pedagógiai értékét.”
Fotó: Hágai Királyi Konzervatórium, Nemes László Norbert (Facebook), MTI
