Az előkészületekben nagy köszönet illeti Verebes Marikát, aki nemcsak az asztalokat díszítő csokrokat vásárolta meg és állította össze, de a csodás színpadi dekorációt (a koronázó palástot és a Szent Koronát) is ő készítette. Vadász Ádámnak és Rothschild Zsuzsinak köszönhettük meg a kiváló hangosítást, a helyi magyarok szerint rég nem szólt ilyen jól bármilyen műsor a színpadon. Az ünnepi kenyeret Juhász Marika sütötte, ami amellett, hogy gyönyörűen mutatott a nemzeti színű szalaggal átkötve, igen finomra is sikerült. Pecsenyezsírral és erős paprikával nagyszerű uzsonnaként szolgált az ízletes házi kenyér.
A műsor a Himnusz közös éneklésével indult, amihez az István, a király csíksomlyói ősbemutatójának részlete szolgáltatta a zenei alapot. Az ünnepi műsor vezetését Szeverényi Andi vállalta, aki fiával, Szabolccsal adta elő a műsor részeként Szent István Intelmeinek részleteit. A fiatal Nadj Henriknek köszönhettük az előadott zongoradarabot, az ünnepi beszéd megtartására pedig örömmel fogadtam el a felkérést. A nem magyar anyanyelvű hallgatóság körében nagy sikert arattak a szövegeket kísérő angol nyelvű prezentációk, többen pedig megsúgták, hogy ritkán volt ilyen csend egy ünnepi beszéd alatt, így bízom benne, hogy az ünnepi beszéd tartalma is számot tarthatott a szép számban megjelent vendég érdeklődésére. Az ünnepi műsor zárásaként a Székely Himnuszt énekeltük el együtt, majd az ünnepséget követően egy kisebb ajándék átadására is sor került. Eddig többen hiányolták a székely zászlót az ünnepi dekorációkból, most sort tudtam keríteni ennek a hiányosságnak a pótlására. Pleskó László, a Magyar Szövetség elnöke vette át a zászlót, amit a további összejöveteleken természetesen nagy büszkeséggel fogunk felhasználni és méltó helyen felvonni.
Az ünnepi műsort a megszokott színvonalú ünnepi ebéd kísérte, azt követően pedig jó páran maradtunk még beszélgetni, kikapcsolódni a Tanyán.
