Népi hagyomány, színek és vidámság összhangja
“Rút banya vagyok, orrom csupa vas!
Körmöm fekete: lesz majd nemulass!
Vasorrú bába, fekete ruhába,
seprűnyélen lovagolok el a banyabálba …”
A vidám farsangi program hangulatát Gazdag Erzsi: Itt a farsang áll a bál című verse alapozta meg, mint vers, mint gyerekdal, valamint a farsangi hagyományok.
“Itt a farsang, áll a bál,
Keringőzik a kanál.
Csárdást jár a habverő,
Bokázik a máktörő.”
A karnevál zenés jelmezes felvonulással indult csengő-bongó hangszerek kíséretében. A gyerekek hangos énekléssel, kacagással, színes, ötletes jelmezekben vidám körtánccal pörögtek-forogtak, majd kezdetét vette a vidám maszkabál.
“Dirreg-durrog a mozsár,
Táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
Míg az örlő pergeti.”
A testet-lelket erősítő izgő-mozgó torna, a vicces labdás versenyfeladatok lazították el az izmokat és főleg a rekeszizmokat gyerekeknek és szülőknek egyaránt. Közben lelkesen készültek a kis ügyes kezek alkotásai a bohóc sipkák és az álarcok.
“Heje-huja, vigalom!
Habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
Értünk van a parádé.”
Frissítésként a gyerekek nagy örömére eszem-iszom fánkevő és gyümölcslé ivó verseny követte az vidám mókázást. A seprűnyélre felkötött farsangi fánkok, a vicces csíkos szívószálas gyümölcslé ivás, a versenydrukk izgalma csak még jobban fokozta a dínomdánom hangulatot az egészséges finomságokkal együtt.
A “heje-huja vigalom” végéig mosolygós és csillogó gyermekszemek ragyogtak és a színpompás kis társaság vidámsága és öröme átjárta ezt a pompás napot.
