Hagyományőrzés a felnőttek körében is Guildfordban
A Guildfordi Magyar Iskola és Kulturális Egyesület rendszeresen szervezett találkozókat a szülők és „külsős” vendégek számára, hogy találkozzanak egymással, beszélgessenek, ápolják a magyar hagyományokat, és természetesen néptánc foglalkozások keretében szórakozzanak. Együtt! És itt az együtt tevékenykedésre van a hangsúly. A szórakozást főzéssel, magyaros ételek kínálásával tették még vonzóbbá.
A 2019-es COVID-járvány miatt ezt a jól működő gyakorlatot meg kellett szakítani. Az iskola vezetője kollégáival együtt arra törekszik, hogy visszaállítsa a felnőtt közösségépítő programot, ezért került megszervezésre az I. Szilágysági Néptánc Műhely 2024. november 17-én 10:00–17:00 óra között, felnőttek számára.
Az I. Szilágysági Néptánc Műhely keretében a néptáncoktatást Gresa Dávid, Körősi Csoma Sándor program ösztöndíjas végezte. Dávid karizmatikus személyisége és mély szakmai tudása gyorsan elvarázsolta a már néptáncolni tudókat és a kezdőket egyaránt. Bár a program első ránézésre nagyon hosszúnak tűnhetett a kívülállók számára – hiszen hat óra időtartamról beszélünk –, a jó zene, a kellemes ritmusok, a professzionális tanár és a mozgás együttesen olyan hangulatot varázsoltak a résztvevők számára, hogy pillanatok alatt elröppent az idő.
Az első közel fél óra a bemelegítésről szólt, majd egyszerű tánclépések következtek. Ezt követően a magyaros, tartalmas gulyáslevesből álló ebéd következett, amelyet Hegedűs Katalin, a Guildfordi Magyar Iskola tanára főzött. Az ebéd után komolyabb lépések, gyorsabb ritmusú táncok kezdődtek. Mindez biztosította nemcsak a releváns néptánc-iskeretek gyakorlati elsajátítását, hanem a tartalmas ebéd utáni kalóriaégetést is.
„A Szilágyság, Szilágy a Réz- és a Meszes-hegység, a Szamos, valamint az Érmellék által közrezárt dombság. A magyarság nem sokkal a honfoglalás után benépesítette a gyér szláv népességű Szilágyságot. A középkorban magyar lakosságú, csak a 16. században bomlik meg etnikai egysége a beköltöző románokkal, majd a 18. században néhány német községgel (pl. Hadad). Ma Románia része, magyarok és románok vegyesen lakják.
A Szilágyság az egyik legkorábbi tájnevünk, a 14. századtól említik a források. Jóllehet egységes földrajzi táj, mégis a történelem folyamán általában két megyéhez (Kraszna, Külső-Szolnok) tartozott.” (https://tudasbazis.tanchaz.hu/index.php/nagyalfold/szilagysag) – olvashatjuk Kósa Lászlónak a Szilágyságról készült bemutatásában, amely a Táncházas Tudástárban jelent meg.
A vidék a tánc szempontjából két részre osztható: Tövishátra, ahol a fenthangsúlyos, úgynevezett „külső lábas” páros tánc a meghatározó, valamint a tánc szempontjából egy egységet képező Berettyó-mentére és Kraszna-vidékre, ahol a páros tánc lenthangsúlyos, más néven „belső lábas”. A férfi táncok mindkét területen megjelentek a táncrendben.
„A táncéletben szigorú sorrendben következtek egymás után a táncok a lassútól a leggyorsabbig. Jellegzetes szilágysági táncrendről azonban nem beszélhetünk. Táncmulatságok alkalmával a zenekarok előbb csárdást, azaz lassút húztak, később fokozatosan gyorsították az ütemet egészen a friss csárdásig, amelynek ezen a területen több elnevezése is ismert, mint például: gyors egyes, ropogós, ugrálós vagy cövekelő.
A férfi szólótáncoknak két fajtája található meg a Szilágyságban, az egyik az úgynevezett verbunk, amit csűrdöngölőnek, figurázónak, lábalónak is neveznek, valamint néhol a verbunkot is a cövekelő kifejezéssel illették: „Mert úgy verették a talpukat a földhöz, mintha cöveket ütnének bele.” (https://muvelodes.net/m/a-hagyomanyorzo-szilagysagi-neptancmozgalom) – írja a Művelődés című online magazin A hagyományőrző szilágysági néptáncmozgalom című cikkében.
A kellemes hangulathoz és a tánc tanulásához a zenét a Römer család biztosította, akik Birminghamből utaztak Guildfordba, hogy részesei lehessenek ennek a kezdeményezésnek.
Az I. Szilágysági Néptánc Műhely sikeres volt. A 20 fő jelentkezővel összesen 25-en vettek részt a programon. Kiemelendő, hogy a Bristoli Duna Néptánc Együttes néhány táncosa is eljött, hogy tanuljanak – mondták a beszélgetésünk alkalmával. Az esemény magas szakmai színvonalát bizonyítja az is, hogy Cardiffból is érkeztek vendégek, akik szerettek volna Dávidtól tanulni.
A következő felnőtteknek szóló néptánc műhely 2025. január 18-án kerül megszervezésre. Bízunk abban, hogy hagyományteremtő céllal sikerül újraéleszteni azt a 2019-es COVID-járvány előtti közösségi életet, mely a Guildfordi Magyar Iskola ismertségéhez, presztízséhez és kohéziójához nagy mértékben hozzájárult.
