Hagyományos helyszínünkön újra összegyűltünk, hogy közösen tanuljunk és élményekkel gazdagodjunk.
2024. október végi magyar nyelvi foglalkozásunk ismét az ősz színes, hangulatos jegyében telt, ahol a gyermekek és felnőttek egyaránt elmélyíthették nyelvtudásukat és kulturális ismereteiket. Úgy hisszük, hogy a tudás és a nyelvi készségek akkor gyarapodnak igazán, ha azok gyakran, új formában visszatérnek. Ez alkalommal is így történt, amikor hagyományos helyszínünkön újra összegyűltünk, hogy közösen tanuljunk és élményekkel gazdagodjunk.
A foglalkozás a gyerekek számára játékos mozgással kezdődött. A „sószsákozás”, amely már ismerős volt számukra, most egy új, vidám mondókával bővült. A közös mondókázás és játék segítségével nemcsak a szókincsük, hanem a ritmusérzékük és nyelvi magabiztosságuk is fejlődött. A mozgás után pedig egy kis őszi ínyencséggel jutalmaztuk meg magunkat: a gyerekek sült tököt kóstoltak és csipkebogyó teát kortyolgattak, ami visszaidézte a korábbi foglalkozás hangulatát és ízeit.
A közelgő Halloween sem maradhatott ki, hiszen ez a helyi szokás már a gyerekek életének szerves része. Egyszerű, de kreatív trükkökkel falevelekből készítettünk kis denevéreket és szellemeket. Amíg ezek száradtak, egy különleges meglepetés várta a gyerekeket, diavetítő segítségével megnéztük a klasszikus magyar történetet, “Kippkopp, a kis gesztenyefiú” kalandját. A vetítés nemcsak nosztalgikus élményt nyújtott, de elvarázsolta a gyerekeket, és visszaidézte számukra a régi, varázslatos mesefilmek világát.
Az előző héten a szentjánoskenyérfa termésének festésével foglalkoztunk, ebből merítve inspirációt az „Állatok beszéde” című magyar népmeséhez. A gyerekek és felnőttek egyaránt belefeledkeztek a magyar népmese különleges világába, és egy arany kígyót is segítségül hívtunk, hogy még élvezetesebbé tegyük a történetet.
A foglalkozás zárásaként egy izgalmas technikával ismerkedtünk meg, a teafilterek felhasználásával készült „írisz technika” segítségével gyönyörű, 3D-s hatású képeket készítettünk, amelyeken keresztül a színek és formák világát is felfedezhettük. Ez a módszer nemcsak vizuálisan volt lenyűgöző, de remekül fejlesztette a gyerekek kézügyességét és kreativitását.
Úgy érzem, hogy ezek a vasárnap délelőtti foglalkozások egyre jobban összekovácsolják az itt élő, magyar gyökerekkel rendelkező közösséget. Az élmények és a közös tanulás, amit nyújtanak, nemcsak a magyar nyelvtudást, hanem a közösséghez való kötődést is erősítik. Köszönjük mindenkinek, hogy részesei vagytok ennek az összetartozásnak az ősz csodái között!
