"A haza minden előtt"
A forradalom és szabadságharc eseményeit Megyesi Katalin ismertette, azt követően elhangzott a Hazám, hazám Erkel Ferenc Bánk bán című operájának leghíresebb áriája. A Welsi Magyar Hétvégi Iskola tanulói: Kelemen Kamilla, Szarvas Vivien, Rauhofer Lili és Bruno, Karnics Dávid, Pangyelka Eliza és Tóth Frida elszavalták Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét, majd a Mátyás király Emlékév alkalmával Mátyás király és az öreg szántóvető meséjét adták elő. A fiatalokat Medve Alexandra magyar szakos pedagógus készítette fel. Mátyás király korának ismertetésére a felnőttek előadásában került sor, a jelenlévők megismerhették Mátyás király életének főbb eseményeit. A felnőtt közreműködők közt találjuk Dusinszki Gyöngyvért, Géci Valériát, Máthé Gergelyt, Megyesi Katalint., akik mindig nagy lelkesedéssel kapcsolódnak be a Kultúregyesület programjainak lebonyolításába. Mindkét előadást audiovizuális prezentációval sikerült még élénkebbé és színesebbé tenni, amelyet Tőkés Enikő elnök készített el. Mint jelenlegi elnök, ez alkalommal születésnapja alkalmából köszöntötte Simonffy Erikát, a Kultúregyesület tiszteletbeli elnök asszonyát, megköszönve sok évtizedes munkáját, amelyet a Felsőausztriai magyar diaszpóra közösségért oly nagy odaadással és lelkesedéssel végzett.
Befejezésként a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként a következő beszédet intéztem a Felsőausztriai magyarokhoz: Az 1848-as márciusi események egy új korszak közeledtét jelezték és teremtették meg. A forradalom és szabadságharc következtében sikerült letenni a modern Magyarország alapjait. Magyar történelmünk hősei a piros-fehér-zöld színű zászlók alatt egy szabad és független Magyarországért harcoltak és szálltak síkra a függetlenségükért, a szabadságjogaikért. Bár a forradalom végkimenetele nem a számításoknak és elvárásoknak megfelelően alakult, a magyar vezetőknek mégis sikerült az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel normalizálniuk az ország politikai és gazdasági jövőjét. Kettős megemlékezést tartunk a mai napon. Megemlékezünk az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról, valamint egyben felidézzük Hunyadi Mátyásnak, a középkori Magyarország nagy királyának alakját, aki 575 évvel ezelőtt, 1443. február 23-án született Kolozsváron és 560 évvel ezelőtt lépett trónra. Mátyás 1458-as királlyá választása és 1464-es megkoronázása után megszilárdította az ország belső hatalmát és megvédte annak határait a török expanzióval szemben.
Kívánom, hogy ma mi is úgy ünnepeljünk, ahogyan ezt tették március 15-én az egész Kárpát medencében, Székelyföldön, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, és az egész világon, ahol magyarok magyarként élnek. Ne féljünk az áldozatvállalás nehézségeitől, terheitől mert csak így hozhatunk népünk és nemzetünk számára biztos jövőt.
Mindezen gondolatok megosztása után Kossuth Lajos szavaival búcsúzom: „A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk felelősséggel, amely van, hanem az iránt is, ami lehet és lesz.”
Isten áldja Magyarországot! Isten áldja a Felső-Ausztriában élő magyarokat!
Az ünnepséget szeretetvendégség és kötetlen beszélgetés zárta. Hálás szívvel köszönjük meg a háttérmunkát és önzetlen segítséget Márton Irénkének, Szatmári Sándornak és Tündének, Kovács Jenőnek, Géci Valériának, Medve Zoltánnak és Kiss Leventének, amelyet a magyar közösségért rendszeresen tesznek.
A jelenlévő óvodásoknak és iskolásoknak átadtam a budapesti Magyarság Háza ajándékát a Mezzo Visegrád című memóriajátékát, amely helyszíneiben és alakjaiban kapcsolódik Mátyás királyhoz, sőt maga a király személye is megtalálható a memóriajáték kockái közt. A gyermekek nagy örömmel fogadták az ajándékot és azonnal elkezdték annak tartalmát felfedezni.
Örülünk, hogy a Felsőausztriai magyarok körében ilyen lelkesen és odaadással emlékezhettünk meg nemzeti ünnepünkről. Kívánjuk, hogy a jövőben is ilyen magabiztos erővel mutatkozzon meg nemzeti összetartozásuk a magyarság képviseletének érdekében.
Fotó: Szatmári Sándor