A január 20-i, helsingborgi előadásról érkezve és az esti – másnapi – előadásra készülve még sort kerítettünk a táncházra is. Rosenheim Ilona, a malmöi Pannonia Klub elnöke fogadott bennünket, aki az esti előadás háziasszonya is volt a Nydala Teaterben. Tóth Luca Réka és Kovács Gábor ösztöndíjas társaimmal tartottuk a táncházat, remélve, hogy minél több gyermek és szülő csatlakozik a tánchoz, játékokhoz. Igyekeztünk úgy összeállítani a foglalkozás zenei anyagát, hogy ahhoz könnyű legyen érzelmileg is kapcsolódni. A mindenki számára jól ismert dallamok és szövegek könnyebbé tették a bevonódást, így a tánchoz való csatlakozást is. Az énekes, párválasztó játékok mellett nagy népszerűségnek örvendtek a vetélkedő jellegű játékok is. Nagy volt az izgalom a közismert seprűs és székes esetében is. A szülőktől nem szokatlan, hogy ilyen esetben nem teljes vehemenciával foglalják el a szabadon álló székeket, illetve nem okoz számukra érzelmi traumát, ha náluk marad a seprű a zene végeztével. Az azonban meglepetést okozott számomra, hogy a gyermekek is rendkívül empatikusan fordultak a játékban részt vevő társaik és szülők felé. Sorra háttérbe szorították győzelem iránti vágyukat, és átadták helyüket önfeláldozó édesanyjuknak vagy elesettebb társuknak. Eleinte talán inkább humorosnak és jelentéktelennek tűnő mozzanatok voltak ezek, de a mélyére tekintve igazán felemelő és annál emberibb pillanatok voltak.
A gyermekek nagy érdeklődést mutattak hangszereink iránt is, így a tánc és a játék szüneteiben meg is mutathattuk közelebbről a hegedűt és a brácsákat, szót ejthettünk azok hasonlóságairól és különbözőségeiről. Meglepően sokat tudtak a gyerekek a vonós hangszercsalád tagjairól, és az elmaradhatatlan kérdésre is tudták a választ: miből készülnek a vonó legfontosabb részei?
Lelkileg feltöltekezve mehetett haza mindenki, aki részt vett ezen a kis foglalkozáson. A gyermekek és szülők jól érezték magukat, látszott ez a sok mosolygó arcon. Őket látva mi is tudhattuk, hogy sikerült adni valami jót ennek a maroknyi kis közösségnek, és friss energiákkal telve készülhettünk az esti előadásra.
